Isaszegi Természetbarát Klub
Pilisvörösvár – Nagykovácsi
Notter Béla, 2024. február 5. 22.51Februári túránk ezúttal a Budai-hegységbe vezetett. Üdítően sokan – harminckilencen – voltunk, még úgy is, hogy jó páran az utolsó nap kénytelenek voltak lemondani az utat. Ezúttal is két táv között lehetett választani. Vonattal utaztunk Pilisvörösvárra, mert egy szűk átszállási idő miatt nem kockáztattuk meg az eredeti pilisszentiváni indulást. Háromnegyed kilenc után indultunk. A vasúti felüljárón való áthaladás után pár utcán át Pilisszentlélekre értünk. Itt végre betértünk az erdőbe. Az első látnivaló a Kálvária volt, kis kápolnával a végében. Aztán széles, homokos út után a Jági-tóhoz értünk. D. Lajos mesélt is róla, hogy gyermekkorában az milyen szép, halban gazdag tó volt. Sajnos manapság már alig van benne víz. Az Ördögtorony közelében ideiglenesen szétvált a két különböző táv útja. A meredek dombon lévő bizarr formájú, szép kilátást nyújtó sziklához csak a hosszabb távot választók mentek el. Visszaérve a piros sáv jelzésre, nagyon kényelmes úton értük el az Antónia-árkot. Ezen folyamatos emelkedővel (csak a végén volt egy kicsit erősebb) értünk Nagykovácsi szélső házaihoz. Innen a rövidtúrások legyalogoltak a buszmegállóhoz, és indultak hazafelé. Ez a túra 7,8 km hosszú volt, 253/279 m szintkülönbséggel.
Mi folytattuk utunkat, de nem sokáig, mert a Nagy-Szénási tanösvény indulási pontjában lévő pihenőben megálltunk enni. Itt már erősen fújt a szél, ami a felfelé menet csak erősödött. Az egykori turistaház emlékköve után már teljesen nyílttá vált a terep, a szél pedig nagyon viharossá és hideggé. Még jó, hogy az 550 m magas csúcsra való felmászás melegített. Nem sokat időztünk fenn, indultunk lefelé. A fák közé érve rögtön javult a helyzet. Mielőtt beértünk volna Nagykovácsiba, az út mellet szép, háromszínű festékföldet láttunk. A vége felé eléggé szétszóródott a csapat, így más-más buszt értünk el. A hosszabb táv 11,8 km volt 498/387 m szinttel.
- A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges
Csillaghegy – Üröm
Notter Béla, 2024. január 30. 09.53Szombaton egy póttúrára (olyan túrára, mely nem szerepel az éves programban) vártam jelentkezőket. Jöttek is szép számmal, 23-an voltunk. Nem hosszú, de változatos tájon vezető túra volt. Tömegközlekedéssel utaztunk Csillaghegy HÉV állomásig. Úgy adódott, hogy két részre szakadva vágtunk neki a hegyoldalnak, de a Róka-hegy látványosságainak felfedezésére már együtt indultunk. Piros sáv, majd P háromszög jelzésen jutottunk a volt kőbánya közelébe. Fantasztikus látvány fogadott ott, egyrészt kilátással a Dunára és a főváros egy részére, másrészt a különböző lakú és színű sziklákra, bányaudvarokra, barlangokra. Feljebb kapaszkodva még egy kilátóhely volt, aztán lejjebb ereszkedve egy szép oldásos barlang mellett vezetett le az út. Újabb kilátó és pihenőhely következett, ahonnan még a legnagyobb bányaudvarra lehetett egy kitérőt tenni. A jelzett út felvezetett a kőbánya peremére (ismét egy kilátóhely), aztán kis ideig házak között haladtunk, aztán betértünk a Péter-hegy erdeibe. A határkövek (Pest-megye - Budapest) mellett haladtunk, majd a Fütyülős trail nevű táblánál pihenőt tartottunk. Ezután már Üröm szélső házait érintve a Csókavári kőbányába (benne egy kis tóval) kukkantottunk be fentről. Az erdő szélén haladva még meg akartuk nézni egy barlangot, és a Sombrero-pihenőt, de a gyalogútra épp egy házat építenek. Nem maradt más hátra, csak az, hogy az ürömi vasútállomásra gyalogoltunk le. Megtett táv: 7 km, 239/242 m. Űrömről vonattal utaztunk haza.
- A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges
Szurdokpüspöki körutak
Notter Béla, 2023. december 4. 20.04December 2-án, szombaton a Mátrába indultunk túrázni. Előtte lévő napokban nagyon sokat esett az eső, ennek tudható be, hogy a pénteken nagy lemondási hullám indult be (10 fő) - vagy nem is jelentkeztek sokan. Szerencsére így is maradtunk 24-en.
Aki nem volt kishitű, annak abszolút esőmentes, tél-elejei nap dukált, szép mátrai tájjal. Vonattal utaztunk Szurdokpüspökire, háromnegyed kilenckor kezdtük a túrát. Mielőtt az erdőbe értünk volna, elsétáltunk a falu főterének minősülő széles Szabadság úton, ahol már felállították a betlehemi jászolt, utána következett a Szent István-kút. A falu szélén szétvált a két táv útvonala. A rövidebb túrát választók 6 km-es körutat tettek meg 160 m szinttel. A hosszabb távon haladók egy takaros pincesorba értek. Egyik régi présházon a következő ötletes felirat volt: Polgármesteri Hivatal Ivósok Klubja, Pincesor Püspöki. Innen hamarosan beértünk az erdőbe, innen indult a Diós-patak Tanösvény is. Élveztük a mély völgyben rohanó Diós-patak látványát, főleg addig, míg nem szembesültünk avval, hogy azon át is vezet a jelzett út. Rövid keresgélés után egy, a patak fölött kidőlt fa látszott alkalmasnak a gázló szerepére. Egy kis cipőmerülést leszámítva mindenki szerencsésen átért – pár fiú hathatós segítségével – a túlsó partra. Ezután hol közelebb, hol kicsit eltávolodva a patak mellett haladtunk. Így értünk egy bal oldalról érkező zuhataghoz, a Delelő-kúthoz – és egy újabb átkeléshez. Itt már nem találtunk bedőlt fát, nagyot kellett ugrani a túlsó partig. Az ugrókat itt is segítő kezek várták. Egyik ugrás sikertelensége miatt a lányok a bajbajutottat rögtön ellátták száraz ruhákkal. Nemsokára elhagytuk a patakmedret, és egy fennsíkszerű területre jutottunk. Egy rétről a Kis- és Nagy-Koncsúr hegyre lehetett rálátni. Ismét beértünk az erdőbe, és majdnem Szurdokpüspöki széléig abban haladtunk Útközben láttunk egy kisebb barlangot is. Érdekes látvány volt, amikor a havas tájban még olyan fát is láttunk, aminek még szinte az összes levele fennmaradt. Ez a túra 11,4 km hosszú volt 348 méteres szintkülönbséggel.
- A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges
Keszthelyi-hegység
Notter Béla, 2023. november 15. 19.44Ebben az évben 2 négynapos úton végigjártuk a Balaton-felvidéki Kék túrát. Ez Badacsonynál véget ér, ezért úgy gondoltuk, hogy a Keszthelyi-hegység bejárását még hozzácsapjuk.
11.10. péntek
A túra indulópontjára, Gyenesdiásra vonattal és kocsival utaztunk. Gyalogtúránkat innen indulva és érkezve tettük meg, sajnos mindvégig esőben. Először az egykori mészkőbánya belsejébe mentünk, majd onnan kikapaszkodva annak peremén körbejártuk azt. A végén a Vadlány-barlang várt ránk. Terv szerint a Pető-hegyen lévő Berzsenyi-kilátót kerestük volna fel, de azt most a figyelmeztető táblák szerint lezárták. Így a Nagy-mezőre mentünk, ott az esőbeálló alatt ettünk valamit, majd a Festetics-kilátóra kapaszkodtunk fel. Túlzás lenne állítani, hogy sokat láttunk volna róla. Visszaérve a parkolóba (megtett út 9 km, 289 m szint), Balatongyörökre, a szálláshelyünkre autóztunk. Este még elsétáltunk vacsorázni.
11.11. szombat
Busszal egy átszállással Vállusra utaztunk. Még mindig esett az eső, a táj viszont így is vadregényesen szép volt. Egy változatos völgyben értük el a Vadlány-lik nevű barlangot, majd egy erőpróbáló emelkedő következett a Láz-tetői kilátóhoz. A pára és az eső miatt maximum egy kilométerre lehetett ellátni róla. A kilátó után kis lejtő után még tovább emelkedett az út, de már nem olyan meredeken. Mire a katonai kutyatemetőhöz értünk, végre elállt az eső. Ebédünket a Büdöskúti-arborétumban lévő esőbeállóban költöttük el. A Köves-tető oldaláig még volt egy emelkedő, onnan a végcélunkig viszont döntően lejtett az út. Egy kis völgy mélyén a Szent Miklós-forrás jóízű vize csorgott, közelben lennie kellett volna egy Pálos-kolostorromnak is, de abból semmit se láttunk. Túra végén (11,9 km, 326 m szint) busszal és vonattal jutottunk Balatongyörökre.
11.12. vasárnap
Szállásunkról indulva a Garga-hegy oldalában haladva felértünk a Szerelemdombi-pihenőhöz. Ezután a vakítóan fehér Dolomitfal következett, majd a Szépkilátó büfésoránál páran kávét ittak, lángost ettek. Egy derék emelkedő végén a Batsányi-kilátó nyújtott nagyszerű körpanorámát, leglátványosabban Szigliget és a tanúhegyek felé. További kis emelkedő után tartósan lejteni kezdett az út. Közben egy darabig letértünk a jelzett útról, és egy szép völgyben haladtunk. Így értünk a szabadtéri színpaddal is rendelkező Bélapi-pihenőhöz, ahol megebédeltünk. Ezután a többség akarata szerint még felmásztunk a Bél Mátyás-kilátóhoz. Ezután már csak a szállásunkhoz kellett visszamennünk. A táv 12,2 km volt 420 m szintkülönbséggel.
11.13. hétfő
Nemesvitára kocsival és menetrendszerű busszal jutottunk. A Z és P jelzésen kikapaszkodva a faluból a szőlőknél megint szép kilátásunk volt a tanúhegyek irányába. Erős emelkedő végén a Fagyos útnál egy fennsíkszerű területhez értünk, ahonnan 5 km-en belül alig volt észrevehető szintemelkedés/süllyedés. Mikor erről lefelé indultunk a falu felé, volt egy nehezen járható, de nagyon látványos többágú völgyi szakasz. A Tücsökdombi-kilátó a Balaton-felvidék legújabb, igényes kilátója, természetesen fel kellett rá menni. A tervezett levezető úton két helyen is kerítés állta utunkat, így más – kerülő – úton értünk be Nemesvitára (12,2 km, 402 m szint). Ezután már csak haza kellett érni, ez is szerencsésen megtörtént.
- A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges
Vérteskozma, Fáni-völgy
Notter Béla, 2023. november 6. 19.04November 4-én itthonról még kissé esős időben indultunk a vértesi túrára, de odaérve napsütéses idő fogadott. Szép számmal, 45-en vettünk részt az év utolsó buszos túráján.A hosszú túrán résztvevők a 8119-es út egy szakaszán leszálltak a buszról, innen indult túrájuk. Az út a Kotló-hegyet megkerülve vezetett, ami a II.világháború itt zajló összecsapásáról lehet ismert. A Nagy-Bükk-hegy, Meszes-völgy után a Terv úton haladva zöld jelzésen a Fáni- völgybe értünk. Itt leginkább voltak kibontakozóban az ősz színei. A völgy igen látogatott, túrázókkal, biciklisekkel találkoztunk. A völgyben megpihentünk, majd néhányan felkapaszkodtunk, a sziklás Fáni-völgyi hasadékbarlangba.
Innen visszafelé vezetett az utunk. A völgyből kiérve az Ördög-szószék mellett haladtunk el. A legenda szerint a sziklára telepedő, ellenségeskedést szító ördögöket, a helyi asszonyok énekszóval, tömjénnel kergették el, innen nevezték el. Egy tisztás szélén egy csodálatos településre, Vérteskozmára értünk. Ebben az egy utcás faluban, mintha megállt volna az idő. Mára inkább üdülőfalu, alig 10-20 fő aki életvitelszerűen itt lakik. 15 éve jártunk itt a faluban az ITK-val, akkor még érintetlennek tűnt teleülést is utolérte a fejlődés, megjelentek itt-ott a napelemek, amik rontottak a házak régi arculatán. A faluból kiérve a parkolóban várt a busz, indultunk hazafelé. A hosszabb táv 16,3 km hosszú volt, 399/302 m szintkülönbséggel.
A rövid túrát választók Vérteskozmáig busszal jöttek, nekik innen indult a túra. Ők 6,5 km-t tettek meg 146 m szinttel, de páran „hozzásétáltak” még pár kilométert.
Szép őszi túrában volt részünk.
A beszámolót U. Zsuzsa írta, a képeket N. Béla készítette.
- A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges
Balaton-felvidéki kéktúra, II. rész
Notter Béla, 2023. október 18. 14.20A túraútvonalat egyénileg átszabva a tótvázsonyi úttól Ábrahámhegyig gyalogoltunk négynapos utunkon, 50 km-t megtéve 1285/1349 méteres szintkülönbséggel. Az időjárás megint kegyes volt hozzánk 2 nap nyár, két nap ősszel.
10.13. péntek
A túra indulópontjára, a tótvázsonyi út és BFK kereszteződéséhez vonattal és kocsival utaztunk. Indulás után az első emelkedő a Kis-Gella volt, majd ezt követte nagytestvére. Leereszkedve a hegyről az igen látványos Cseri-kastély (épült 1927-ben, az új - stílusban hasonló épület - pedig 1992-ben, ez utóbb szállodaként üzemel). A Hosszú-hegyen haladva már több helyen őszi színekben pompázott az erdő, Hideg-hegyen pedig időnként leláttunk a Balatonra, Tihanyi-félszigetre. Közel jártunk a Zádorvárhoz, de most nem tettünk kitérőt oda, mert már voltunk ott egyszer az ITK-val. Mencshelyen elfoglaltuk szállásunkat, és elfogyasztottuk nagyon finom vacsoránkat. A megtett táv 12,9 km volt 321/294 m szinttel.
10.14. szombat
Reggeli után továbbindultunk, és előbb a Halom-hegyi Vulkán tanösvényt jártuk be. A kilátó tövében egy óriási kőtérkép mutatta be a Balaton körvonalát, és a körülötte elhelyezkedő bazalt tanúhegyeket. Máshol egy szűk szilafolyosón jutottunk be az egykori kőbányába. Az út vegyesen hol szőlők, hol erdőben haladt Szentantalfáig, közben érintettük a Herendi-kút- és templomromot is. Szentantalfa után egészen a Hegyestű lábáig szőlők voltak. Egy szőlőbirtokon egy kis frissítőre megálltunk. Hegyestű előtt még egy komolyabb emelkedő jött, aztán már ott is voltunk Geológiai Bemutatóhelynél. Besétáltunk a bazaltorgonás volt bányaudvarra, majd meredek lépcsősoron a kilátóhelyig kapaszkodtunk fel, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a Balatonra, a túlparton lévő Fonyód-hegyre, Badacsonyra, s a körülötte lévő tanúhegyekre. A napi túra adatai: 14,1 km, 341/406 m szint. Túra végén elfoglaltuk köveskáli szállásunkat, majd vacsorázni Révfülöpre hajtottunk
10.15. vasárnap
Ezen a napon nem követtük a BFK-útvonalát, hanem felkerestük a szentbékkállai Kőtengert. Nagyon féltünk az időjárástól, mert nagy esőt és viharos szelet jósoltak. A levegő ugyan jócskán lehűlt (az előző napi 28 foknak a felére), de esőből csak egy kicsi jutott, a szél is gyenge maradt, majd el is állt. Szőlők között vezetett az utunk, közben először a Töttöskáli-templomromot, majd egyre emelkedve az Öreg-hegyi kutat néztük meg. Az Öreg-hegyről leereszkedve Szentbékkállára értünk be, ahol a Velétei-palotaromhoz másztunk fel. Innen lejutva a Kálvária mellett elhaladva a környék legnagyobb látványosságához, a Kőtengerhez gyalogoltunk. Itt nagyon érdekes sziklaformátumokat láthatunk, legkarizmatikusabb közülük egy óriási ingókő, melynek neve Kelemen-kő. Hazafelé megebédeltünk egy fogadóban. 13 km-t gyalogoltunk 280 m szinttel.
04.16. hétfő
Salföldről indult utolsó napi túránk. A faluban megkapóan szép házak vannak, rendre felújítva. Egy emelkedő után a Csönge-hegyi kilátóhoz értünk, amelyről csaknem körpanorámában gyönyörködhettünk. Dél-délkelet felé kitekintve látszott a Balaton és a kavicsbánya-tó is. Továbbhaladva előbb felkapaszkodtunk a Csönge-hegyre, majd onnan leereszkedve a Pálos-kolostorromnál találtuk magunkat. Az 1263-ban épült templom és kolostor részben felújítva viszonylag jó állapotban van. Továbbgyalogolva beértünk Ábrahámhegyre, azon belül is a Folly Arborétumba. A belépőjegyek megvásárlása után keresztül-kasul bejártuk az arborétumot, melyben nagyon sok fajta örökzöld és virág található. Különös alakú kilátójából öröm körbenézni. Ezután páran még az arborétumban maradtak, a vonattal utazók, valamint Babi/Laci Ábrahámhegy-vasútállomáshoz ment. Ezen a napon 9,9 km-t tettünk meg 343/369 m szintkülönbséggel.
- A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges
Kismaros - Kóspallag – Márianosztra
Notter Béla, 2023. október 10. 10.11Börzsönyi túránkat döntően tömegközlekedési eszközökkel közelítettük meg, és ez sok bonyodalmat okozott. Az időjárás, a túra viszont szép volt. A rövidebb távot megtevők 9,5 km-t mentek 320/177 m szintkülönbséggel, a hosszabb túrát választók 15,3 km-t 502/404 m szinttel. Ezenkívül volt még egy terven felüli túra is.
Vonattal más-más irányból érkeztünk Kismarosra. Az első gond az volt, hogy rossz buszmegállóhoz siettünk a Kóspallag felé vezető buszhoz (eredetileg innen indult volna a túra). Mikor korrigáltuk a hibát, szinte hihetetlennek tűnő vállalkozás volt a buszt elérése. Hogy mégis sikerült, az annak volt köszönhető, hogy a már ott várakozó emberek se fértek fel rá. Rendes volt a buszsofőr, próbálta rávenni az utasokat az összehúzódásra, és még a forgalomirányítót is felhívta, hogy 20-30 embert már nem tud elvinni. Miután azt a választ kapta, hogy nem tudnak másik busz adni, átterveztük az utat. Mindenki a fordított irányú rövidebb távon indult Kóspallag felé. Gondozott utcákon először a Szutten nevű településrészre kapaszkodtunk fel, majd meredek úton – immár erdőben - leereszkedtünk a Testvér-forrás melletti pihenőhöz. Padok, asztalok ugyan nem voltak, de több kidőlt fa ülőhelyül szolgált sokunknak. A Riezner-út mellett vezető sárga jelzésen haladtunk egy patakmederben, de sok kidőlt fa kissé nehezítette haladásunkat. A Riezner-forrásig Lacival megbeszéltük, hogy mégis csinálunk hosszabb távot úgy, hogy Márianosztráig a rövid távot meghosszabbítjuk (eredetileg ez az út Kóspallagtól Márianosztrán keresztül Szobig vezetett volna). Így mindenkit bevárva választási lehetőséget adtunk, hogy ki-ki erejének megfelelően válasszon távot. Végül a 27 főből 13-an mentünk a hosszabb útra, és szentül elhatároztuk, hogy ezentúl gyorsabban fogunk haladni. Aztán legnagyobb meglepetésünkre egy technikai szünetnél leelőztek bennünket (mint kiderült, ki kellett lépniük egy busz eléréséig, mert különben három órát kellett volna várniuk a következőre). Egy dombtetőn elcsodálkozva láttunk meg egy bivalycsordát. Kis ideig szemeztünk egymással, aztán becsörtettek az erdőbe.
Kóspallag után egy darabig az OKT-n haladtunk, aztán a piroson folytattuk utunkat. A kék elhagyása után három hegy (Róka-, Nagy-Vaskapu-, Alsó-hegy) után értünk utunk legmagasabb pontjára, a Kiengesztelődés hegyére (papíralapú térképeken nincs ilyen nevű hegy). A kilátás nagyszerű innen a Börzsöny alacsonyabb nyúlványaira, a Visegrádi-hegységre, és még a Dunából is látszik egy kicsi. A kilátóhelyen megpihentünk, ebédeltünk. Ezután már csak Márianosztrára kellett leballagni, ahonnan busszal utaztunk Szobra, majd vonattal tovább. A vonat késése miatt volt még egy futásunk Vácon a buszpályaudvarig.
A be nem tervezett túra pedig úgy jött össze, hogy öten Kismarosnál elfelejtettek leszállni, és csak Nagymarosnál tették ezt meg. Így - feltalálva magukat -, onnan tettek egy túrát Zebegényig. Az út nekik 9 km volt, 505/402 m szinttel.
- A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges
Bükk északi része, Vajdavár
Notter Béla, 2023. október 6. 11.27Szeptember 29-én szép őszi reggelen, 7 autóval 27 en indultunk a négynapos Bükki túrára. A 21-es út Mátravidéki erőmű leágazásánál találkoztunk, majd közösen Mályinkára mentünk, ahonnan az első napi túránk indult.
Szept. 29.
A Csondró-patak mentén haladtunk, kidőlt fák akadályozták utunkat. Az Ámor-forrás, Hollókő-lápa után a Mária forrásnál megtöltöttük üvegünket, pihentünk. Később jó darabon a Baróc-patak mellett gyalogoltunk. A Vár völgyből hosszú séta után a Begyeleg-kilátóhoz kapaszkodtunk fel, ahonnan – bár le volt zárva – szép panoráma tárult elénk. Egy ideig együtt mentünk a rövid túrasokkal, majd szétválva ők visszatértek Mályinkára.
A túra befejeztével Bánhorvátiba autóztunk, a Bánvölgye-vendégházban elfoglaltuk szállásunkat, ami egy lankás rét közepén volt, gyönyörű tájjal, legelésző lovakkal, távolabb körbevéve hegyekkel. A vendéglátók kedvesen fogadtak, családias hangulat alakult ki. A vacsorát (vegyes sült tálat), mindenki örömmel fogyasztotta. Vacsora után beszélgetés, társasozás, majd jó pihenés következett.
Szept.30.
A reggeli után útra keltünk. A tervezett második és harmadik napi túránkat meg kellett cserélni, mert a reggeli indulás után szembesültünk Mályinka határában, hogy a Diósgyőr Rally miatt az utat lezárták. Ezért visszafordultunk, és Tardonára utaztunk. A Szállás-völgyből indultunk, majd a piros háromszög jelzésen egy pazar kilátóhelyre jutottunk, és gyönyörködtünk a panorámában. Továbbindulva átkeltünk a Tardona-patakon, majd a Buzgó-kőnél csodálatos helyen fogyasztottuk el az ebédünket. A visszafelé vezető út elég csalános szakaszon haladt, a rövidnadrágosok lába sokáig sajgott a csaláncsípések miatt –szederinda is volt bőven. Este a szálláson finom vacsora várt, sült kacsacomb párolt káposztával, burgonyával. Késő estig társasozunk, beszélgettünk.
Okt.01.
A reggeli után Miskolcra, a Csanyik -völgybe utaztunk nagy kitérővel, mivel a többnapos rally miatt a lillafüredi út délelőtt még zárva volt. A Csanyik-völgyből kiérve, a Király-kútnál haladtunk el, majd barlangok sorozata kezdődött. Elsőként a háromszög alakú bejáratú Kecske-lyukat kerestük fel, ami denevérek búvóhelye, de a sötétség ellenére bemerészkedtünk mi is egy kicsit. Ezután a Büdös-pest barlang volt látható. Kevesen felmerészkedtek az igen meredek oldalon, hogy közelebbről láthassák, de a neve alapján többeknek nem volt csábító. A következő barlang az Udvar-kő-barlang, amit Dante poklának is neveznek. Ez egy mélyben elhelyezkedő víznyelő barlang volt. A Csókás-réten megebédeltünk, majd elindultunk visszafelé. A Lencsés- nyergen végig haladva, a Szeleta-barlanghoz értünk, ami Magyarország legjelentősebb őskori barlangi lelőhelye. Innen a magasból kitekintve, a Lillafüredi Palotaszállót is lehetett látni, szép környezetével együtt. Megpihentünk kicsit, majd visszatértünk a Csanyik-völgybe, ahol már vártak az autók sofőrjei a hazautazáshoz. A vacsora idejére mindenki megérkezett, a finom babgulyás és rétes gyorsan elfogyott az asztalról.
Okt.02.
Az utolsó túranapunkon összepakoltunk, majd reggeli után Hangonyba mentünk. A túratársaság kicsit átrendeződött, alkalmazkodva a kocsik sofőrjeihez, így az eddigieknél is többen a rövid túrán vettek részt. Az előző napokkal ellentétben – amikor mindig egy helyről indult a két útvonal -, most a rövidebb túra a Hangonyi-tótól rajtolt. Ez egy csodás tájban elhelyezkedő horgásztó, ami közelről már kevésbé volt szépnek mondható. Zöld algával borított, nehezen elképzelhető a halak élete az algaréteg alatt. A tavat megkerültük a Vermes-völgyön át. Volt egy igen nagy emelkedő is, homokkő lépcsőzettel az út végén. Utunk során sokféle gombával találkoztunk itt, csakúgy mint az egész bükki túra alatt. A tóhoz visszatérve a bükki túránk befejeződött.
A hosszabb túra Hangonyból indult, kb. 5 km-en át alig emelkedett, aztán bepótolta az összes lemaradását. A Mihály-völgyi nyeregnél értük el a szlovák határt. Ezután az Északi Zöldön haladva hosszan hullámvasutaztunk az Őz-nyereg, Birinyivár, Pogányvár (és pár névtelen csúcs) érintésével. Pogányvár egy nagyon látványos homokkő-fal. A gerincről leereszkedve majdnem a faluig szép zöld mezőkön haladtunk.
A rövidebb és hosszabb út hossza és szintje a következőképpen alakult:
1. nap: 9,5 km, 348 m és 12,7 km, 514 m
2. nap: 9,8 km, 350 m és 14,4 km, 586 m
3. nap: 11,2 km, 391 m és 15,8 km, 517 m
4. nap: 9,3 km, 262 m és 14 km, 502 m.
Élményekben gazdag négy napot nyugtázhatunk.
Szöveg: U. Zsuzsa és N. Béla, kép: N. Béla
- A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges
Szabadkígyós, Békéscsaba
Notter Béla, 2023. szeptember 22. 11.0418-an most szerdán túra helyett Szabadkígyóson a felújított Wenckheim-kastélyt tekintettük meg, majd Békéscsabán sétáltunk a városban, gazdagítva azt a Munkácsy Emlékház meglátogatásával.
Viszonylag korai indulással vonattal utaztunk Békéscsabára, onnan pedig busszal tovább Szabadkígyósra. A buszmegállótól negyedórás sétával értünk az 1875 és 1879 között felépült eklektikus, neoreneszánsz stílusú épülethez, melynek terveit Ybl Miklós készítette. A bejárat a kastély hátsó fertályán található. Ugyan megpróbáltam tárlatvezetést megrendelni, de a nagy látogatottság miatt nem sikerült. Így magunk jártuk be a kastély földszintjét (az emelet nem látogatható). A tájékozódást nagyban segítették az interaktív berendezések. A belső termek után 175 lépcsőfokon fel lehetett jutni a torony kilátójába. Ezt követően még megnéztük a kívülálló kápolnát. Maradt még időnk a busz indulásáig, így a tervezett békéscsabai gyorséttermi ebéd helyett egy helyi büfében kóstoltuk meg a sült csabai kolbászt.
Békéscsabára visszabuszozva az Andrássy úton sétálva – egy fagyizót közbeiktatva – jutottuk el a Városházához, ahol a belső udvart is sikerült megnéznünk. A katolikus templomnál jobbra fordultunk, áthaladtunk az Élővíz-csatorna hídján és a Munkácsy Emlékházat – immár vezetővel – tekintettük meg parkjával együtt. Ezután a 2019-ben leégett István Malom mellett a Széchényi Ligetben páran még elgyalogoltunk a Körösök Völgye Látogatóközponthoz. Ezután már indulnunk kellett a pályaudvarra, hogy helyjegyes IC-vonatunkat elérjük.
- A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges
Pót-DDP, Mecsek - Zselic
Notter Béla, 2023. szeptember 13. 13.14A Dél-Dunántúli Piros túramozgalom utolsó szakaszát a Covid miatt hárman tavaly nem tudták befejezni. Ezt pótolták ők, miközben mi a nejemmel más útvonalon túrázgattunk.
Szeptember 8-ától 11-éig tartott az út, ami összesen 52 km hosszú volt 1078/905 méter szintkülönbséggel. A DDP útvonala, naponta megtett távolságok, szintkülönbségek ugyanazok voltak, mint tavaly júniusban, mikor szintén öten ezt az utat végigjártuk. Ezek megtekintése jelen honlapon itt található: https://itkisaszeg.hu/ddp-sikonda-ibafa. Most Babi (B) és Laci (L) friss élményeinek képei látható a galériában, valamint az általam készített képek külön útjainkról. Ezek a következők voltak:
Pénteken körbejártuk a Sikondai-tavat, majd a pécsi Állatkerttől indulva a Balázs-pihenő – Pintér-kert (Arborétum) – Mésztufa barlang – Francia-emlékmű - Állatkert útvonalat (összesen 7,1 km, 266 m szint). Szombaton először a Mandulás erdei tornapályán, majd Petőczpuszta környékén gyalogoltunk 10,5 km megtételével 242 m szinttel. Vasárnap Hetvehely mellett, a Sás-völgyből tettünk egy körtúrát, ez 8,7 km hosszú volt 268 méter szinttel. Az utolsó nap pedig Ibafa környékén jártunk(7 km, 172 m szint).
- A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges