Szombaton ragyogó időben húszan túráztunk a Vértesben, Csákvár környékén. Változatos terepen gyalogoltunk, talán csak az hiányzott, hogy októberhez képest a cserszömörcék nem virítottak úgy, mint korábban ilyenkor megszoktuk. 5 kocsival jutottunk 9 óra környékén a Haraszthegyi parkírozóba.  Az út tulajdonképpen két körből állt (egy fordított nyolcasra hasonlított), a rövidebb túrát választók (10 fő) a nagyobbik kört, a hosszabb távosok pedig mindkettőt megjárták. A nagyobbik kört a rövidtúrások az óra járásával ellenkező irányban járták be. Az út a hegy oldalában kevés emelkedővel a szélső házak fölött vezetett. Első látnivaló a Csákvári odú nevezetű kisebb barlang volt, utána jött az emberpróbáló Kerek-hegyi kilátópont (ezt csak a csoport négy férfitagja mászta meg) aztán jött a Kálvária-völgy, majd a túra legmagasabb pontja a Haraszt-hegy oldalában. Innentől már csak lefelé vezetett az út helyenként szép kilátással a mélyen szabdalt dolomit sziklahátakra. Visszaérve a parkolóba, akinek nem volt hosszútúrás utasa, az hazaindult

A hosszabbik túra tagjai a parkolóból déli irányba indultak, megkerülték a Szóló-hegyet. Ennek a délnyugati oldalán található a Vértes legnagyobb barlangja Báracháza névvel. Az összesen 87 méter hosszúságú járatok bejárhatóak, bár vannak szűk részei (le kellett vennem a hátizsákomat, mert avval nem fértem át a keleti és a nyugati ág összekötő szakaszán). Szép volt, kár hogy csak én gyönyörködtem benne. A barlang feletti platóról a Velencei-hegységre lehetett látni. Tovább haladva érintettünk egy részt, amelyen 3 évvel ezelőtt egy gánti körtúrán már jártunk. Visszaérve a parkolóba, egy-két melegebb göncöt a kocsikba tettünk, aztán folytattuk utunkat ugyanazon az útvonalon, mint a rövidtúrások, csak ellenkező irányban. Velük a Haraszt-hegy előtt (nekik után) találkoztunk. Figyelmeztettük őket, hogy az út egy szakasza nehezen járható, de ők ügyesebbek voltak, mert túra végén azt mondta H. Jani, hogy könnyedén leértek.  A kilátóhelyre közölünk három lány és két fiú mászott fel.

A két táv 11,2 és 6,5 km volt, 485 illetve 355 méter szintkülönbséggel (a magassági adatok csak azokra vonatkoznak, akik felmászták a Kerek-hegyi kilátóhelyre, ami egymaga 81 m szintet jelentett).