Április 4-én hetedik alkalommal rendezte meg teljesítménytúráját az Útvonalkövetők Klubja és az Isaszegi Természetbarát Klub. A húsvét vasárnapjára eső rendezvényen a létszám csak részben igazolta abbéli félelmünket, hogy a hármasünnepen túrázóink inkább a családjuk mellett töltik túrázás helyett. 459-en indultak a csupa kissé (felhős, szeles, napos) időben.

    A rajt 6 órakor nyitott és a különböző távok függvényében 11:30-ig volt nyitva. A beérkezés 17:30-ig számított sikeresnek. Az indulók közül egyes távokon az alábbi számú versenyzőnek jelentett erőnléténél nagyobb feladatot a túra teljesítése: 15 km-en 13, 30 km-en 5, 45 km-en 1 főnek.
    Ebben az évben először nem csak a regisztráció, hanem a kiértékelés is – Balogh Zoli programjának köszönhetően – számítógépes rendszerrel történt. Így mindenki láthatja, hányadikként teljesítette a vállalt távot.
Ezért itt csak az elsőket emeljük ki:
15 km-en Nacsa Imre György 2 óra 18 perc,
30 km-en Dobi Gyula 3 óra 3 perc (!),
Toma Pál 5 óra 40 perc.
    Köszönjük Isaszeg Város Önkormányzata, Csányi Szőrme Kft, Isaszegi Nyugdíjasok Baráti Köre, Teljesítménytúrázók Társasága, Fincsi 200 Bt., Budapesti Kamaraszínház, Barangolók Bt., Topikos Túrázó Bolondok túrához nyújtott segítségét.
    Minden résztvevőnek köszönjük, hogy megtisztelte rendezvényüket. Reméljük, abbéli erőfeszítésünk nem volt hiábavaló, hogy mindenki jól érezze magát. Várunk/visszavárunk mindenkit jövőre is!
 

           
Erőnlétünk szerint beosztott kéktúra-szakaszok legnehezebbikét teljesítettük tizenheten szombaton, mikor legyűrtük a Mátraverebély-Galyatető közötti távot. Jól ránijesztettek az időjósok, ezért telepekoltuk hátizsájainkat mindenfélre esővédő felszerléssel. Szerencsénkre hozzájuk se kellett nyúlnunk a megtett 18 km alatt..

    Vonattal érkeztünk Mátraverebélyre. Az állomás hűlt helyén van a kéktúra igazolóhely elég gyenge lenyomatot adó fémbélyegzővel. Pecsételés után ¼ 10 után indultunk. Az út elején a vasúttal párhuzamosan haladtunk egy mező és egy bozótos határán. Jelzések nem segítették tájékozódásunkat, igaz nagyon nem is lehetett volna mire festeni. Aztán jobbra betértünk az erdőbe, innen már jelek is voltak. Az út hol jobban, hol kevésbe emelkedett, de erről a jó szokásáról szinte egész túránk alatt nem mondott le. Agyagos-tetőn tárult elénk az első szép kilátás, itt rövid pihenőt tartottunk. A nap szépen sütött (nem olvasta a meteorológia jelentését!), mi pedig haladtunk rendületlenül felfelé. Ágasvári menedékháznál kávészünetet tartottunk, ezután kicsit nógatni kellett a társaságot, hogy a tervezett buszt nehogy lekéssük  Galyatetőn. Beindult a csapat, így a későbbiekben már nem kerültünk időzavarba, sőt kis tartalék is képződött. A turistaház után a hivatalos OKT-n haladtunk, de páran a K háromszög jelzésen felkapaszkodtak Ágasvár 789 m-es csúcsára.
    Ágasvártól Mátraszentistvánig viszonylag kevesebbet emelkedett az út. Szemben a  mátraszentistváni síparkon még sok hó volt. A Vidróczky csárdánál volt a következő bélyegzőhely.
    Átgyalogoltunk Mátraszentlászlóra, majd onnan tovább haladva a piszkéstetői csillagvizsgáló mellett mentünk el. Sokfelé láttunk még hófoltot, hóvirágot. Galyatetőn felmentünk a kilátóba, a tiszta időben nagyszerű kilátás nyílt északi irányba. A Nagyszállóval szemben lévő villanyoszlopon találtuk a ládikót, melyben ott volt galyatetői bélyegző.
    Annak ellenére, hogy sem a busz, sem a vonat nem késett, több mint három óráig tartott az út Galyatetőről Isaszegig – igaz a távolság is óriási, 88 km!  Az egyik várakozást Vámosgyörkön legalább kellemesen töltöttük egy cukrászdában.
 

    Mivel Prédikálószékre, szerintem a Dunakanyar legpompásabb kilátóhelyére igyekeztünk, nagyon fontos volt számunkra a tiszta idő. Nem kellett csalatkoznunk, azt hiszem ennél szebb időt ki sem foghattunk volna. Biztosan besegített ebben az is, hogy Jutka – bár eljönni nem tudott – egy imát elmormolt értünk.
    Szokásunkhoz híven telekocsi-akcióban utaztunk, bár ez most – különböző fellépő problémák miatt – nem szó szerint volt értendő. Isaszegi, gödöllői találkozó után 5 kocsival indultunk háromnegyed nyolckor. Áldás számunkra az M0-ás, mert a Pilis, Visegrádi-hegység nagyon könnyen megközelíthető rajta. Szentendrén, Pilisszentlászlón keresztül érkeztünk Lepencére. Ott vártak ránk, akik Pestről busszal jöttek, így vált teljessé csapatunk 20 taggal és 3 vendégünkkel.
    A földből kinőtt hatalmas welness-szálló, és a lassan földdel egyenlővé váló termálfürdő között indultunk el felfelé a Császár völgyben. Az első kilométert aszfaltúton kellett megtennünk. Ez nem volt egészen veszélytelen, mert sok autó a kanyargós úton eszeveszett tempóban jött szembe (pedig a vízátfolyások rendre le voltak fagyva). Az első szép sziklaalakzatot (Bella-szikla) az út jobboldalán láthattuk. Szerencsére hamarosan balra elhagytuk az országutat, és az Ágas-patak mellett folytattuk utunkat. Persze előbb át kellett rajta kelni, ami azért nem volt egyszerű feladat a kövekre ráfagyott jég miatt. Mindenki sikerrel vette az akadályt. Hiába vártam élesre töltött fényképezőgéppel a patak túloldalán egy jó kis vízbecsúszást megörökítendő – az egyetlen ember, aki lecsúszott a kövekről az én voltam.
    Enyhén emelkedő úton - olyan különleges nevű hegyek között, mint a Szatyor- és Disznós-hegy – értünk fel Király-kunyhóhoz. Valóban ilyen kunyhóik lehettek valaha a királyoknak, mert mai felfogásunk szerint már igen szép házakat, és egy kis tavat is találtunk ott. Pár percnyi pihenő után indultunk tovább felfelé. Jelzés egy szál se volt, annak ellenére, hogy rajthelyünktől kezdve térképünk szerint Z+-en jöttünk idáig is, sőt ezentúl is egészen a P háromszög jelig. A Kis- és a Nagy-Disznó-hegy (mennyi disznó a környéken!) között haladtunk. Időnként villanypásztor keresztezte utunkat, de ez nem jelentett nehézséget, mert helyenként kapcsoló volt mellette, máshol kiakasztható volt a vezeték. Tájékozódásunkat segítette, hogy a Google-ról kinyomtattam ennek a területnek műholdképét, melyen jól kivehetőek voltak a kocsiutak, elágazások. Egyszer ugyan 100 m-el túlmentünk, mert a kivágok fák takarta utat nem vettem észre. Felfelé haladtunkban időnként kibukkant a fák közül Visegrád, és a Duna egy-egy szelete.
    Az igazi szép kilátás viszont akkor várt ránk, mikor – immár a P háromszög jelzésen – felértünk a 639 m magas Prédikálószékre. Innen azért olyan csodálatos a kilátás, mert pont szembe állunk a Szent Mihály-heggyel és a Hegyes-tetővel, mögötte ott az egész Börzsöny. A Duna patkójának mindkét szárába belátunk, sőt jobbra jól kivehető a Naszály, balra pedig a Burda-hegység. Miután jól kicsodálkoztuk magunkat a csúcsról, ettünk a kiépített pihenőpadoknál, asztaloknál.
    Az út legizgalmasabb része ezután következett! Hamarosan elértük a Vadálló-kövek nevezetű különleges sziklaalakzatokat, mely vulkáni törmelékes kőzetből áll. Szépen sorjáztak egymás után az Árpád trónja, Felkiáltójel, Függőkő, Bunkó, Széles torony és a Nagy tuskó elnevezésű sziklatömbök. Köztük pedig nagyon meredek út. Szerencsénkre alig olvadt ki a föld fagya, mert ahol kicsit megszorult a meleg, rögtön nyálkássá vált az út. Mariann nem érezte magát annyira szerencsésnek, mert megbicsaklott a bokája. Igazi hős módjára azért leküzdötté magát a hegyről.
    A Kaincz-forrásnál értünk majdnem vízszintesbe. Két éve jártunk erre, mikor a Rám-szakadékban túráztunk. Azóta is sokat szépült a környék. A Malom-völgyön át Dömösbe sétáltunk, ahol buszra szálltunk, és avval mentünk vissza kocsijainkhoz Lepencére.
Gyönyörű szép út volt, a megtett táv 15,5 km, szintemelkedés/csökkenés kb. 650 m.   

A PMP Pest megye leghosszabb, 245 km-es túraútvonala, mely a Börzsönyben lévő Verőcéről indul, végállomása pedig az alföldi Apaj. Közben a következő településeken halad át: Katalinpuszta - Kosd - Rád - Vácduka - Sződ - Vácrátót - Őrbottyán - Vácegres - Gödöllő - Isaszeg - Gyömrő - Péteri - Hosszúberek - Csévharaszt - Ócsa - Délegyháza - Dunavarsány - Szigetcsép - Szigetújfalu - Ráckeve - Dömsöd - Apaj. Az itt leírt szakasz hossza 12,4 km.

Figyelem! Az útvonal módosulásáról az utolsó bekezdésben lehet értesülni!

Gödöllő felől Isaszeg közigazgatási határához a Bolnokai-dombháton érünk be. Kétszer is magasfeszültségű vezeték alatt megyünk át, közben jobbról földút csatlakozik be. 40 m-re a magasfeszültség alatt történő 2. áthaladásunktól balról bejön a piros kereszt jelzés, mely a Gödöllő-Állami telepek vasúti megállóhelyet köti össze a PMP-vel.

A gerincúton haladva 400 m-re jobbra a fák közé bekukucskálva egy tanyát láthatunk, majd további 1 km-t megtéve balról érkezik a P négyszög jelzés. Ez  Isaszeg vasútállomástól indulva Ilka-majoron keresztül ér ide.

Balra kiteljesedik a kilátás Isaszegre, és a környező dombokra, melyet csak egy kis szakaszon szakít meg egy akácliget. Figyeljük a jelzéseket, mert az akácliget után 100 m-re az út irányt vált, és jobbra letér a gerincről. Egy meredek lejtős, vízmosásos útra térünk. Mikor kiérünk az erdősávból, jobbra egy fenyő csemetekert mellett megyünk el. Ennek végében lévő kereszteződésben balra, a város irányába vesszük utunkat.

1 km-t megtéve ezen az úton, balról megközelítjük a házakat, de mi egyenesen az Öregtemplom irányába megyünk. Ezt követően jobbról 30 és 90 fokos szögben jön be út, mi egyenesen megyünk tovább még innen 650 m-t.  Elérjük a vasúti pályát, a patak partján kiépített padkán átmegyünk alatta és balra fordulunk.

600 m-re innen elérünk a Polgármesteri Hivatal mellett lévő útkereszteződéshez. Itt találjuk a Z és a P+ jelzéseket, melyek balra a vasútállomásra (1 km) vezetnek, valamint a szép Márton-kutat. Tovább megyünk a Rákóczi utcán 350 m-t és a római katolikus Szt. István templomhoz érünk. A körforgalomnál Dány felé indulunk, de előtte mindenképp érdemes egy kitérőt tenni a Madách utcában lévő gazdag helytörténeti, szabadságharci emlékekkel teli Falumúzeumhoz. Közben elmegyünk a több mint 100 éves, vöröstéglából épített emeletes iskola mellett. A múzeum megtekintése után visszasétálunk az Ady E. utcára, ezen indulunk tovább. A út bal kanyarulatában, a feszületnél a Sápi utcába térünk, majd 50 m után jobbra a Csata utcába. A templomtól 600 m az út a Szobor-hegy előtti tisztásig. A felfelé vezető út jobb oldalán szépen karbantartott zsidótemető látható, érdemes ezt is megnézni. A dombtetőn, a 48-as emlékmű mellől szép kilátásban lehet részünk. A padok mellett elhaladva betérünk az erdőbe. Sajnos az utóbbi idők tarvágásai után csak sarjadó erdő található itt. Kacskaringós úton haladunk, majd több mint 1 km megtétele után (baloldalon pihenőpad, asztal található) jobbra 300 m-t erdőirtás helyén már árnyékot adó tölgyerdőben haladhatunk. Ezt követően rövid szakaszon tölgyfaerdőn haladunk át és máris egy sóderral leszórt útra érünk, ahol jobbra fordulunk. Hamarosan elérjük a Honvéd-sírokat. A szépen gondozott sírok mellett itt található a Makovecz Imre által tervezett Emlékező angyal elnevezésű faszobor is. Jobbra-balra esőbeállók, pihenőpadok találhatók.

Innen ágazik ki a zöld sáv jelzés is, mely az Öregtemplom érintésével a vasútállomásra tart.

Elhagyva sírokat 300 m megtétele után egy jobbra kiágazó út az adótorony felé visz, mi azonban egyenesen megyünk tovább. Elérjük az Öreg-hegy hétvégi házait, itt balra, a Felső erdősor útra fordulunk. Követve a P jelzéseket nagyszerű panorámában gyönyörködhetünk. A Felső erdő út jobbra elkanyarodik, mi egyenesen az Alsó erdő úton megyünk tovább. Az út egy jobbkanyar után kereszteződéshez ér, mi balra - az Öreghegyi útra - kanyarodunk. Ebben a kereszteződésben jobbra 100 m-re található egy 2009-ben felállított feszület. A lejtős útról ismét szép kilátás kínálkozik a Pécel-környéki dombokra. Az előbb említett kereszteződéstől 300 m-re - mielőtt a jobban kijárt kocsiút jobbra elkanyarodna - elhagyjuk azt, és balra betérünk az erdőbe. Változatos terepen, le-fel libikókázva 400 m után egy házsor erdőre kifutó végénél haladunk el. Innen 10 m-re elhagyjuk a kocsiutat és jobbra tartó ösvényen befordulunk az erdőbe. 200 m-re egy mély horhos keresztezi utunkat. Óvatosan leereszkedünk, majd a völgytalpon balra térünk, 50 m-re pedig a jelzéseket követve kikapaszkodunk belőle. Kis kanyarokkal tűzdelt úton 700 méter után baloldalon vadkerítés mellé érünk, további 300 m után pedig kiérünk az erdőből, egyúttal Isaszeg területéről is. A PMP még 40 m-t egyenesen megy, majd a kocsiúttal együtt balra kanyarodik a péceli Hársas felé.

Frissítés: a 2019-2020-ban végzett vasúti felújítás során a Rákos-patak hídpadkán lévő átjárási lehetőség megszünt. Ezért az alábbi útvonalat javaslom: A PMP és a P négyszög, vagy a Z+ jelzés kerszteződésétől  a vasútállomásig, onnan pedig a Z sáv és a P+ jelzésen a Polgármesteri Hivatalig haladjunk. Itt már ráérünk az eredeti PMP nyomvonalra.