Évről-évre májusban egy olyan családi összejövetelt tartunk, ahol a klubtagokon kívül családtagjaik is részt vesznek. Ez jó alkalom ismerkedésre, barátkozásra, erdei környezetben való kellemes időtöltésre. Idén rekordszámban 41-en gyűltünk össze.

          9 órától kezdtünk gyülekezni. Ki-ki a bográcsállványt állított fel, fát vágott, rönkasztalokat terített meg. Kétféle hús volt, melyet Péterék előző nap megtisztítottak, a pörköltalapot elkészítették. A főmenü birkapörkölt volt. Aki ezt nem szereti, előzetes közvélemény-kutatás alapján választhatta a borjúpörköltet is. Mindkettő mellé főtt krumpli járt és különféle saláták. Mindezeket a finomságokat 4 bográcsban főztük meg. Csemegékből, italokból is nagyszerű volt felhozatal. A legnagyobb üstnek - amelyben a birkapörkölt főtt - stabilitási gondjai adódtak, ezért nem sikerült a tervünk, hogy egyszerre készüljön el mindkét pörkölt. A finom ebéd után ejtőztünk egy kicsit, aztán egy pár kilométeres sétára indultunk, hogy valamit ledolgozzunk a felhalmozott kalóriákból.

Szeretettel hívunk minden érdeklődőt soron következő vetítésünkre, mely február 19-én 16.00 órakor lesz az isaszegi Falumúzeumban. A részletek a csatolmányban olvashatók.

Ebben az évben összefogtunk az isaszegi Nyugdíjasok Baráti Körével és közösen rendeztük meg hagyományos Mikulás-kereső túránkat. A közös szervezés eredményeképpen közel nyolcvanan kezdtünk lázas keresgélésbe, hogy megtaláljuk az erdőben rejtőzködő Mikulást és Krampuszt.

    A mi csapatunk a vasútállomáson gyülekezett. Mivel épp piacnap volt, nagy feltűnést keltett a piacozók között az a 30 Mikulás-sapkás gyerek és felnőtt, aki ott találkozott 8 óra 10 perckor. Sétánk közben kis időre megálltunk a Falumúzeumnál, aztán indultunk tovább a Nap utcába, mert a Nyugdíjasok Baráti Körének tagjaival, gyerekeikkel, unokáikkal ott találkoztunk. Páran közülünk is ott csatlakoztak hozzánk.

9 óra 10-kor indultunk most már együtt tovább. A Mikulás megtalálását segítette a kb. 200 méterente fákra kitűzött Mikulás-kép. A Mikulás közelségét egyre nagyobb kép jelezte. Találékony gyerekek a már megtalált képet ráhelyezték az új képre, így hasonlították össze annak méretét, konstatálták, hogy már nagyobb kép van a fán, tehát közeledünk a Mikuláshoz, vagy pedig – sajna – még mindig nem változott a kép mérete. Mikor már közel jártunk a Mikuláshoz, bevártunk mindenkit, a felnőttek forralt bor ivásával melengették magukat. Azért ilyen nagy csapatnál nehéz eltalálni azt a tempót, amit mindenki bír, vagy pedig nem fagy össze a sok várakozástól. Én mindkét véleményből kaptam.

    Mikor már A4 méretű kép volt egy fán, biztosak lehettünk abban, hogy közel a cél. A Nyírfalu emlékműnél meg is találtuk a Mikulást és a Krampuszt, akik egy szánkón húzták a sok csomagot. Először mindenkit megkínáltak szaloncukorral, aztán sor került a csomagok kiosztására is. Legtöbb gyerek lelkesen adta elő kis versikéjét, énekét. Nagyon remélem, hogy sok gyerek emlékezetében ez az erdei élmény sokáig megmarad. A túrát összekapcsolva a Mikulással való találkozással, talán a kirándulást, a természet szeretetét is észrevétlenül becsalogatjuk kis életükbe.

    Az ajándékozás után ismét kettészakadt a két társaság: a nyugdíjasok, és közülünk a kis gyerekekkel lévők a Benkovics-nyiladékon keresztül visszamentek a városba, mi pedig tovább folytattuk utunkat. Először a Sárkány-fát néztük meg, majd a valkói úton haladva a Király-útra értünk. Azon haladtunk az Ezeréves kert felé. Egy helyen a vadászok megkérdezték, hogy mit keresünk ott, de mikor elmondtuk, hogy útvonal-engedélyünk van az erdészettől, továbbálltak. Szerintük az erdészet nem szólt nekik. Ha ez így volna, nagyon nagy hiba lenne a Valkói Erdészet részéről, hiszen összeengedték egy területre a túrázókat és a lövöldöző vadászokat.

    A Benkovics-nyiladékon keresztül értünk be Isaszegre. A Mátyás király utca, Aulich utcán keresztül értük el a vasútállomást. Jól sikerült túra volt - remélem mindenki így gondolja. Aki a teljes utat végigjárta, 16 km-t tett meg.

 

Klubunk Z+ jelöléssel új utat hozott létre, mely a Z jelzésből kiindulva kimegy Szentgyörgypusztára, az 1849-es isaszegi csata emlékére 1922-ben felállított Kőkereszthez, majd egy hosszú fasoron, árnyas erdőszélen keresztül kiér a Honvédsírokhoz vezető erdei útra, és a síroknál éri el (ismét) a Z sáv jelzést. Trischler Ferenccel, a RE-GE Természetjáró Egyesület elnökével közösen új nyomvonalon festettük fel a Sűlysáp vasútállomás - Pécel, Hrabina-hegy közti szakaszt. Módosítottuk Isaszegen a Z sáv nyomvonalát is, így az érinti a XIII. században épült  Öregtemplomot, és a közelmúltban átadott Kálváriát is. A változások már szerepelnek a most megjelent Szarvas-Faragó- Dimap Gödöllői-dombság atlaszán, ill. térképén is. Teljes hosszában felújítottuk a P+, Z sáv jelzést is.

A munkában résztvevőknek – Balogh Zolinak és Henriknek, Bokorné Marikának, Dezső és Harman Marcinak, nejemnek, Nyári Babinak, Orosz Tibinek, Samu Katinak, Sárkány Gabinak, Urbán Zsuzsának - nagyon köszönöm a segítséget. Remélem a kezdeti nehézségek senki kedvét nem szegték, és – másokkal is kiegészülve - jövőre is folytatjuk e szép, de nehéz munkát.

A képeket Balogh Zoli készítette.