Az ITK három tagjának volt szerencséje április 23-26-a között Izlandon túrázni. Még ketten szerettek volna jönni, de mire eldöntötték, hogy jönnek velünk, már nem volt hely a repülőgépen. A szállást, repülőgép jegyet, kocsibérlést utazási irodán keresztül intéztük, egyébként a szervezés, programok összeállítása és megvalósítása egyéni volt.

Klubunkból ketten, Harman Marci és én vágtunk neki a Muzsla teljesítménytúrának, melyet évek óta a gyöngyösi Hanák Kolos Turistaegyesület szervez. A legrövidebb, 26 km-es távot választottuk, mely a valóságban 25.9 km volt, szintemelkedése pedig 800 méter. Szintcsökkenése viszont legalább a duplája, lévén Galyatetőről, 950 méteres tengerszint feletti magasságról indul, és mindössze 150 méteren van a cél Szurdokpüspökiben. Közben azért van 800 méter szintemelkedés is, amiről ugye szintén le is kell jönni.

Éves programunkban minden évben egy busztúra szerepel. A tavalyi Burok-völgyi utunk mindenki számára emlékezetes maradt, de az első visszajelzések alapján a szombati vértesi túra sem szégyenkezhet látnivalók terén. A Vértes legszebb arcát mutatta meg nekünk.

A lehető legkisebb túracsapattal – nejemmel – szép túrákat tettünk a Zalai-dombságban hétvégén. Majd’ két éve e kedves dombvidék  Kis-Balatonhoz közeli vonulatát jártuk be. Mikor túránk során felértünk egy-egy dombtetőre – így például Dióskálnál a Pogányvári geodéziai toronyhoz, az Orosztony közelében lévő Öröm-hegyre, vagy a gelseszigeti TV-toronyhoz – akkor egy észak-dél irányú medence mögött lévő újabb dombsor láttán már elhatároztam, hogy legközelebb ha erre járunk, azt fogjuk végigjárni.