Két hetes koplalás után ismét lehetőség nyílt egy kis sétára. A meteorológusok egész héten bíztattak, hogy hétvégén kiránduló idő lesz, szerencsére nem tévedtek, gyönyörű napos idő volt egész nap. Sajna mivel már ősz van, minden nappal kevesebb időt hagy a túrázásra nem sikerült a teljes távot bejárnom, ami 45 kilométer lett volna, helyette a 40 kilométeres távot sikerült teljesíteni.

Reggel 5 órakor keletem és mivel most már elég sok túrán részt vettem, rutinosan előző nap elkészítettem az elemózsiát kikészítettem a szükséges holmikat, reggel csak be kellett pakolnom mindent a zsákban. A Piliscsabai busz 6:40-kor indult az Árpád hídi buszpályaudvarról. Mivel nincs bérletem és az egyetlen nálam lévő jegyet felhasználtam a metróra így a villamosra már nem jutott. Maradt a bliccelés. Persze jöttek az ellenőrök és az Árpád hídi megálló előtt mínusz kettővel le kellett szállnom. A megmaradt nyolc percet a busz indulásáig futással töltöttem és nem hiába, éppen elértem. A buszon sikerült elaludnom és mikor felébredtem konstatáltam, hogy két megállóval túlmentem Piliscsabán. Pilisjászfalu után szálltam le a buszról. Sebaj, mivel jó korán indultam még mindig volt több mint egy órám kilenc óráig a start zárásáig. Tehát vártam a visszamenő buszra. Sőt még negyven perc múltán is csak vártam és mivel nem volt menetrend viszont már türelmem sem alternatív megoldásként elgyalogoltam a Piliscsévi vonatmegállóig. A piliscsabai vonat állomás úgyis a start környékén van így jó ötletnek tűnt és nem is kellett sokat sétálnom csupán nyolcszáz métert. Persze mihelyst elindultam alig tettem kétszáz métert és látom, hogy akkor ért oda a Piliscsabára menő busza a megállóba. Szerencsémre a vonattal több szerencsém volt. Öt perc és jött a vonat a kalauzzal kiegyeztem egy százasban, ha nem kell jegyet nyomtatnia.

A startból kilenc órakor indultam el. A Szent István úton rátértem az OKT-ra jelzésre és egészen Klastrompusztáig követtem. Itt rátértem a sárga jelzésre és az első kitérőt teljesítve megnéztem a Legény barlangot. Csévi-nyereg ellenőrző ponton felhívták a figyelmünket, hogy az úton lódarazsak garázdálkodnak és több áldozatot szedtek már eleddig. Szerencsém hogy később indultam, mert mire a veszélyes szakaszra értem már nem találkoztam a fullánkosokkal. A második kitérő a Klotild barlang, itt vettem hasznát nemrég vett fejlámpámnak, mert jó tizenöt métert hosszan bejárható volt a barlang és be is jártam. Iluska forrás ellenőrző pontnál, egy kellemes meglepetés ért találkoztam egy volt túravezetői tanfolyamtársammal Hajdók Ildikóval. Ő sajna nem velünk fejezte be a tanfolyamot, kezét törte a tanfolyam ideje alatt, de az óta már ő is elvégezte.

Harmadik kitérő a Sas (Vércse) szikla itt a Zajnát hegyeken vezet az általam eddig látott legszebb és legjobban kiépített körsétaút. Ez egy hegyről lefelé vezető szakasz, amit végig teraszos megoldással aládúcoltak, az út teljes szakaszban kb. tizenöt méteres szélességben. Szép volt a kilátás érdekes sziklák tagolták. Következett Pilisvörösvár itt található az Emil cukrászda, ahol nagyszerű somlóit ettem és egy jót pihentem. Pilisszentiván és Zsíros hegy után következett Nagy Szénás ahol, az itiner által jelzett, mozgó ellenőrzőpontot kellett volna megtalálni. Nem találtam így tovább loholtam az új cipőm által életre keltett vízhólyagokkal egyetemben. Később megtaláltam a mozgolódókat éppen készültek elhagyni táborozási helyüket jó egy órával az ellenőrző pont zárása előtt. Innentől kezdve egy nagy loholás midőn a nap már erősen hanyatlóban volt és annak ellenére, hogy új fejlámpám fényereje kiváló, nem akartam tesztelni a sötétben.

Célba érkezés majd emléklap átvétele után egyből rohantam a vonat állomás felé, mert épp akkor akart indulni a vonat. Szerencsém volt elértem és ezzel a szerencsés eseménnyel végződött egy szép és eseménydús nap.

További képek: picasaweb.google.hu/himartonpublic/090919_TTT_Piliscsabai_Negyvenesek_XL#