Mivel Prédikálószékre, szerintem a Dunakanyar legpompásabb kilátóhelyére igyekeztünk, nagyon fontos volt számunkra a tiszta idő. Nem kellett csalatkoznunk, azt hiszem ennél szebb időt ki sem foghattunk volna. Biztosan besegített ebben az is, hogy Jutka – bár eljönni nem tudott – egy imát elmormolt értünk.

Féltünk a sok lehullott hótól, változtattunk is előre betervezett útvonalunkon, ijedtükben sokan otthon maradtak, mégis ideális időjárási viszonyok között tartottuk téli túránkat 13-án, 13 résztvevővel, 13 km-t megtéve (hát még ha péntek is lett volna!).

Hó, jég, hideg, tömeg, csúszkálás. Röviden így lehetne összefoglalni az év (számomra) első teljesítménytúráját, melyet a Hanák Kolos Turistaegyesület szervez minden évben. Szombaton reggel 8 órakor találkoztuk Marcival Gödöllőn, a Művelődési Ház parkolójában, úgy gondolván, hogy Mátrafüredig azt az 59 km-t 1 óra alatt letudjuk kocsival. Az éjjel óta szakadó, sőt egyenesen ömlő hóesés azonban keresztülhúzta a számításunkat. A csúcssebességünk néhol a 40 km/h-t is elérte, így majd 2 órát kocsikáztunk Mátrafüredre, ahol a rajt épületéhez - a Mátra Szakképző Intézet épülete - már nem is mertem lekanyadorni. Inkább a Palóc Babamúzeumtól - ahal tavaly jártunk a klubbal - nem messze parkoltunk a főúton. Így (kétszer) párszáz méterrel meg is toldottuk a távot.

Ismét nagy szerencsénk volt, végig havas tájon, tiszta, - az út felétől még napsütéses időben is – tehettük meg a Dorog – Piliscsaba távot. Sajnos több törzs-kéktúrázónk is külföldön van, lábfájással, vagy egyéb nyavalyákkal küszködik, így csak kilencen jöttünk össze.