majális

ITK-majális 2014.

Címkék

Hagyományos majálisunkon 52-en élveztük a kora nyári időt és egymás társaságát. Már bőven ebéd után érkezett viharfelhők miatt a levezető kis túra viszont elmaradt. Ezennel különböző ügyességi versenyeket is tartottunk a köztünk lévő 12 gyereknek.

Az előkészületek már csütörtökön elkezdődtek, mikor négyen kimentünk a szokásos erdei pihenőhelyre szemetet szedni. Sajnos ebben semmi változás sincs, mindig vannak rendetlen, hülye emberek, akik otthagyják maguk után a szemetet, és ami a legborzasztóbb – gondolom részeg állapotban – az üvegeket összetörik. Pénteken bevásároltunk - többek között 18 kg húst. Ezeket kicsontoztuk, felkockáztuk. Szombat reggel a piacon friss kenyeret vásároltunk.  A fürgébbje már 9 órakor ott volt, sőt Sanyiék már 8 órakor, mert megkértem őket, hogy menjenek ki helyet biztosítani. Hagymapucolás és aprítás, bográcsállvány felállítása, tűzgyújtás volt az első feladat. Előételnek előkerült szalonna, szarvas kolbász, padlizsánkrém és sok – részben akkor reggel sült – pogácsaféle. Meg persze kis hazai pálesz, bor is. Főszakácsi címre csak Péterek (Szekeres és Pusztay) voltak esélyesek.

    11 órakor Szilvi és Erika vetélkedőt, különféle ügyességi játéko tartott a gyerekeknek. Bár nem olvasták előző napi E-mailemet, melyben kértem őket ilyen játék levezetésére, nagyon jól sikerült a rögtönzés. Igazi versenyszellem alakult ki a gyerekek között, élvezték a versenyt – meg persze mi is. Az ajándék se maradt el természetesen. Mindenki jól teljesített, kiérdemelte. a jutalom-csokit.

    Negyed egy után elkészült a Betyáros bográcsos nevű étel, mely mindenkinek ízlett – már aki nem vegetáriánus. Köretnek tarhonyát és friss kenyeret ettünk hozzá. Ezután nassoltunk tagjaink által sütött sütemény-csodákból. Persze így jóllakva nehezen akart összejönni a kiránduló csapat, meg időnként meg is dördült az ég, ez is óvatosságra késztetett minket. Talán jobb is, hogy nem indultunk el, mert hirtelen megcsapott a vihar szele, és nagyon elkezdett villámlani is. Épp bepakoltunk mindent a kocsikba és elindultunk, mikor elkezdett ömleni az eső.

 

ITK-majális

Címkék

Május utolsó szombatján immár évek óta erdei környezetben bográcsolást tartunk. Így történt ez ebben az évben is napsütéses szép időben, 38 fő részvételével.

    9 órától gyülekeztünk Isaszegen, a Honvédsírokhoz vezető út mellett erdei pihenőhelyen. A főzési előkészítő munkák nagy részét otthon előre elvégeztük, így több idő maradt baráti csevelyre. Gyújtóst is otthonról vittünk, fát pedig kerestünk az erdőben. Szomorúan tapasztaltuk, hogy mások ezt nem így csinálják, hanem barbár módon az esőbeálló tetőzetét égetik el. Eljutunk-e valamikor kis hazánkban oda, hogy a sok munkával és pénzzel mindnyájunk hasznára létrehozott köztéri berendezéseket ne csak prédának tekintsék egyesek?

    Babgulyás volt a menü füstölt csülökkel és marhahússal. Ez hosszú főzést igényel, de – mint az várható volt - addig sem maradtunk éhen. Padlizsánkrém, mangalica szalonna, sütemények mind arra vártak, hogy bekebelezzük őket. Fél három után készült el az ebéd. Nagyon finomra sikeredett, repátázott is mindenki, hiszen Péter szíves invitálásának senki sem tudott ellenállni. Aki nem tudott eljönni, de bejelentkezett, annak „csomagoltunk”. A már szintén hagyományos edényborításról ezúttal Janika gondoskodott – szerencsére most csak a kifőzött kávék estek áldozatul.

    Ebéd után még kicsit cihelődtünk, koccintgattunk, aztán a társaság legnagyobb része sétára indult. Előbb egy mély horhosban haladtunk, majd kikapaszkodva az útra az isaszegi csatában elesett ismeretlen lengyel kapitány és Harsányi Bálint sírjánál, kicsit később pedig a Honvédsíroknál álltunk meg. Ezután elmentünk Isaszeg legmagasabb pontjához a Kálvária-hegyre, majd az dótorony felé vezető útról letérve úttalan-utakon haladva a Z jelzésnél kötöttünk ki. Innen visszaindultunk bázispontunkhoz. Még beszélgettünk egy darabig, aztán 7 óra felé hazamentünk.

 

ITK majális

Címkék

Májusban szoktuk megtartani nagy bográcsolásunkat, ahová tagjainkon felül családtagjaikat is várjuk. Célunk békebeli hangulatban jobban megismerni egymást, egymás családját, vagy egyszerűen jól érezni magunkat.

    31 felnőtt és 5 gyerek kezdett 9 óra után serénykedni, fát szedni (pesze azért vittünk otthonról indításnak jó száraz fát), tüzet gyújtani, előkészíteni a bográcsbavalót, széppé varázsolni a környezetet magunk körül. Azért, hogy indulásra se legyen lehangoló látványú az erdei pihenő, előző nap kimentem és egy zsák szemetet összeszedtem előttünk ott járt „kultúremberek” után.
    Szóval mindenkinek akadt munka, ki is vette részét abból a csapat apraja-nagyja. Előkerültek a házisütemények, üdítők, borocskák, egy kis pálinka is. Lassan minden belevaló az üstbe került, már csak az órákig tartó fővést kellett kivárni. Közben persze nem unatkoztunk, jókat beszélgettünk, megváltottuk a világot. Működött az énekkar is, sőt egyesek még táncra is perdültek. Sajnos az ebéd teljes elkészülte előtt a hőközlés kissé intenzív volt, ezért az ízek harmóniája némileg megbomlott. Éppen mikor elhangzott a felhívás az ebédre, az eső úgy gondolta, hogy neki is jönnie kell. Pár percig tartott csak, addig az esőbeállókba, és a korábban elkészített tető alá húzódott a többség, mások dacoltak a kis esővel, nem hagyták magukat megfutamítani.
    Ebéd után egy kis 2-2,5 km-es sétára indultunk. Egy szép horhoson jutottunk a Honvédsírok közelébe, majd a piros jelzésen, később jelzetlen úton haladva jutottunk vissza az erdei pihenőhelyhez.
    Legközelebbi túránk csütörtökön kezdődik a Cserehátban, ahol négy napon keresztül rójuk az OKT-t.