Tegnap minden baljós időjárási előjelzés ellenére 31-en indultunk túrázni a Pilisbe. Esőkabátra csak nagyon rövid ideig volt szükségünk, az út második felében néha már a nap is sütött. 12 km-t gyalogoltunk.

7:00-kor találkoztunk Gödöllőn. Nem volt egyszerű az utazás, mert hat kocsit a reggeli forgalomban nagyon nehéz egybe tartani. Budakalász szélén bevártuk egymást, aztán megint szétesett az egység, többek között én is (és az engem követők) elkevertem Ürömnél. Végül azért mindenki szerencsésen megérkezett Kesztölcre.

A régi kék jelzésen indultunk, azon, amelyiken pár évvel ezelőtt az OKT-t jártuk. Azóta szinte minden út más nyomvonalon halad, így a kék és a zöld sáv is, a S+-ből Z négyszög lett, de láttunk piros jelzést is. Ezek a jelek sem a papíralapú térképen, sem az OMP-n nem így szerepelnek, és a turistautak.hu-n is csak részben. Mindezen nehézségek ellenére szépen araszolgattunk felfelé a Kétágú-hegyre. Helyenként egész széles fehér mészkövekkel megerősített úton mentünk, máskor pedig szűk ösvényeken bujkáltunk a vizes bokrok között. A hegyre felérve az ún. Róth úton mentünk tovább nem erősen, de állandóan emelkedő úton. Erős emelkedő akkor kezdődött, amikor 250 m-re megközelítettük a „Sasfészek”-kulcsosházat. Ezalatt a rövid táv alatt 80 métert emelkedett az út. A háznál – melyet teljesen felújítottak – a pihenőpadokon megreggeliztünk – vagy megebédeltünk. Egy ottlévő társaság tagja még gitározással is szórakoztatott. Az idő is egyre jobb lett, a teraszról már egészen jól lehetett látni Esztergomot.

Mikor továbbindultunk, már csak lefelé haladtunk. A Z+ jelzésen mentünk a Fekete-hegyen, majd áttértünk a Z sávra. Ezen eleinte majdnem síkban haladtunk. Kétszer is letértünk róla: először a Kétágú-hegy siklóernyő starthelyét kerestük fel, ahonnan szép kilátás nyílt Dorogra a Palatinus-tóval, a Kis- és Nagy-Getére. Sok fénykép készült itt, többek között csoportkép is. A második kitérőnk szintén egy kilátóponthoz vezetett, ahonnan már Esztergomot is láthattuk. A közelben gyakoroltak a sziklamászók, mi pedig néhányan lejjebb ereszkedtünk a Kis Öreg-szirti-barlanghoz. Nagyon meredek sziklákon meg lehetett volna közelíteni az Öreg-szirti-barlangot is, de ezt nem kockáztattuk meg. A sziklahasadékokban ezernyi kövirózsa lapult. Továbbindulva leereszkedtünk az OKT új nyomvonalára, majd a zöld jelzésen folytatva utunkat, a temetőnél értük el Kesztölcöt. A falun végiggyalogolva megálltunk a szépen megépített bányász emlékműnél.

Hazafelé más úton jöttünk, a Dobogókő, Pilisszentkereszt, Pomáz útvonalon. Ez utóbbi település cukrászdájának forgalmát jó fellendítettük, főleg fagyievésünkkel.

A fényképeket Dami Éva (É), Kolláth Ági (Á), Urbán Zsuzsa (Zs), Moravecz Pali (P) és Kassó Robi (R) készítette.