Tavalyi városavató éjszakai túránknak nagy sikere volt, ezért idén is beterveztem egy hasonlót.
Isaszegről, Gödöllőről 18-an vonattal érkeztünk este 9 órára Pécelre. Nem egy turistaerény, de abból a megfontolásból, hogy ne kelljen sok kaját cipelni, mindjárt az állomáson nekiláttunk a rétesek, pogácsák, piték, egyéb sütemények fogyasztásához. Közben szinte teljesen besötétedett.

A Z jelzésen indultunk. Mikor ahhoz a ponthoz érkeztünk, ahol választhattunk a P+ (hosszabb és nehezebb) és a Z jelzés (rövidebb és kevésbé meredek szakaszai vannak) között válasszuk, szavazásra tettem fel a kérdést. Bármily meglepő, a társaság a P+ jelzést választotta. Sajnos egy idő után Heninek erős gyomorfájása lett, ezért Zolival visszafordultak. Később tudtam meg, hogy a vonat épp az orruk előtt ment el, ezért szobrozhattak egy órát a vasútállomáson.
Mi továbbmentünk, elkezdődött a hullámvasutazás. Két hosszabb és egy-két kisebb meredek le-fel szakasz tarkította az utat. A P+ jelzésen a PMP-re (Pest Megyei Piros) értünk ki. Ezen balra fordulva a Kovács-laposán keresztül kiértünk a  Hársas felé vezető útra. Itt ismét megcsodálhattuk azt a táblát, mely „természetvédelmi kutyával” őrzött területre hívja fel az arra járók figyelmét. Elhagytuk a S sáv jelzést, és fokozatosan emelkedő úton a volt crosspálya területén beértünk az erdőbe. Itt egy nagyobb lejtő/emelkedő van, mikoris a Mély-árkot elérjük. Ezután változatos terepen három km megtételével elértük a Honvéd-sírokat. Továbbra is sötét erdőben haladva egy hatalmas pókháló zárta el az utunkat. A pók jól viselte a vakuzás okozta megpróbáltatásokat, mi pedig hálából óvatosan, kárt nem okozva haladtunk el erődítménye mellett. A Honvéd-szobortól szép látvány volt a kivilágított Isaszeg látványa.
Az emlékműtől csak pár száz méter kellett megtennünk Sanyiék házáig. Itt előre megszerveztük, hogy picelátogatással fejezzük be a túrát. A szép boltíves pincében jó hangulatban – aminek hiányára eddig se volt panasz – kóstoltuk meg a „Notter Pincészet” fehér és vörös borát, melyhez Irénke borkorcsolyákat, szendvicseket készített. Hajnal 4 óra felé indultuk tovább az állomásra, majd ki-ki haza, vagy az autójához. Ivették még meghosszabbították a túrát, ők Gödöllőig gyalog mentek tovább.
Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy kellemes, majdnem teliholdas időben, jó hangulatban tettük meg a 14 km-t (plusz még az állomásig oda-vissza 1,5 km-t), ezért jövőre is megrendezünk egy éjszakai túrát. Talán akkor még több klubtag is eljön.

A képeket Maszlagi Sándor készítette.