Április 24-én kora reggel a Bükkbe és az Upponyi-hegységbe indultunk 6 személyautóval, 25 fővel a 4 napos túránkra. A túrákon kb. fele-fele arányban vettünk részt a rövidebb és hosszabb távokon.

Első találkozó a Mátravidéki-erőmű elágazásánál levő benzinkútnál volt. Rövid pihenő és a Marcsi féle tepertős pogácsa elfogyasztása után indulás az első túra színhelyére. A mi autónk kicsit túlszaladt a találkozóhelytől, de útközben bevártuk a többieket, és jutott még nekünk is a finom pogácsából. Upponynál hagytuk a kocsikat, innen indult mindkét túra.  A Csernely- patak partján haladtunk, sokszor kereszteztük a patak medrét. A víz sekély volt, köves mederrel, nem volt nehéz az átkelés. Egy idő után ketté vált a rövid és hosszú túra útvonala. A rövid túra 8 km volt, 190 m szintkülönbséggel. A hosszabb túra az elválás után továbbra is a patakparton folytatódott, sok izgalmas gázlóval. Egy üde zöld rétnél tértünk el attól, majd a jelzetlen út kapaszkodni kezdett a Kőrózsa-tető oldalában. Aztán ismét visszatértünk a patakmederhez, majd a kocsikhoz. Ez a táv 13,2 km volt 231 m szinttel. Miután mindenki megérkezett, a szálláshelyünkre utaztunk Bánhorvátiba, a Bánvölgye-vendégházba. Két és fél éve már jártunk itt, szívesen jöttünk újból a családias szálláshelyre. Hamarosan elkészült a finom vacsora, a kemencében sült Bánvölgye kemencés bőségtál. A vacsora után beszélgetésre, társasozásra, borozgatásra gyűltünk össze a társalgóban, aki még bírta energiával. 

Április 25. szombat.

A szintén bőséges reggeli után a rövid túra lazának bizonyult, a Köves-orom után hazafelé vezetett utunk. Az út mellett a Platthy család elhagyatott kriptáját láthattuk. Majd megálltunk néhány fotó elejéig a Platthy-kastély parkjában. A kastély barokk stílusban, 1752-ben épült.

Mára felújították, magántulajdonban van, sajnos nem látogatható, de a parkja gyönyörű. Mivel a túra (6 km 180 m szintkülönbséggel) hamar véget ért, egy kis pihenő a szálláson, majd néhányan útnak indultunk még plusz túraként a faluba vezető úton. Bánhorváti nagyon igényes játszótérig jutottunk, ahol kulturált WC, pelenkázó hely is volt. Követhető példa lenne. A hosszabb túra 13,8 km hosszú volt, és 342 m szintkülönbség tartozott hozzá. A Köves-orom után Király-kút – Parlag-bérc – Csatorna-hegy érintésével értünk a Hét-tóhoz, aminek csak a neve tó, valójában nem volt benne víz. Itt megebédeltünk, majd leereszkedtünk Nagybarca széléig. Kisbarcán áthaladva értünk vissza szállásunkra. Este vacsora babgulyás, rétes, nagyon finom volt, aminek ma sem lehetett ellenállni. Később a szokásos közösségi élet, és ezennel előkerült H.Jani gitárja, dalolászás kezdődött , a jó hangúak vezetésével.

Április 26. vasárnap

A reggeli elfogyasztása után e napon úgy döntöttünk, hogy együtt megy a két túracsapat, a rövidített táv is csatlakozott a hosszabbhoz. Bár az út hosszabb volt nekünk, de a szintkülönbség lecsökkent kicsit. A Lázbérci-víztározótól indultunk, megkerülve a víztározót. Szép táj, napsütés, horgászok, csönd, amit csak a békák hangos brekegése tört meg. A túratáv 10,5 km volt, 188 szintkülönbséggel. A szállásra érve, hamarosan finom vacsora várt megint, kacsacomb, lilakáposzta, krumplipüré. Vacsora után, társasozás, beszélgetés. 

Április 27. hétfő

Utolsó napon hideg reggelre ébredtünk, a hőmérő mínuszba ment át. Összepakolás, reggeli után Szilvásváradról fizetős erdei úton Olasz-kapura autóztunk, ahonnan mindkét túra indult. A rövid szakasz  Zsidó-rét, Mély-sár-völgy, Huta- bérc után 6,5 km megtételével és 78 m szintkülönbséggel ért vissza a parkolóba. Ott bevárták a hosszabb túra résztvevőit. Mi a hosszabb távosok Zsidó-rét után a felejthetetlen kilátást nyújtó Tar-kőre értünk, majd az Őserdő mellett elhaladva - egy ebédet beiktatva - a Káposztás-kert völgybe jutottunk, ezután pedig egy kitérőt megtéve a Kőrös-barlangba (a Bükk legnagyobb tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő barlangja), végül a parkolóba. Még egy utolsó közös programra indultunk, megnéztük a szilvásváradi Millenniumi-kilátót, és legtöbben róla a kilátást. Majd elbúcsúzva, mindenki ment a neki megfelelő, legrövidebb úton hazafelé. Kellemes 4 napot töltöttünk együtt, és az idő is kedvezett nekünk.

A beszámolót U. Zsuzsa és N. Béla (hosszabb túrák) írta, a képeket P. Kati (P.K. megjelöléssel) és N. Béla készítette.