A számunkra ismeretlen Nógrádi-medencében túráztunk szombaton. Jellegében későbbi túráink többségéhez etalonként is szolgáló volt ez az út. Szép kora tavaszi időben vendégünkkel együtt 28-an voltunk.

A majd’ duplájára emelkedő buszköltségek miatt egyre jobban rákényszerülünk arra, hogy különbusz helyett tömegközlekedéssel, vagy saját kocsikkal közelítsük meg a túránk helyszíneit. A mostani vonatos utunkon nemcsak tényleges-, hanem időutazáson is részt vehettünk. Aszódig korszerű vonatokon, felújított vasútállomásokon mellett élveztük az utazást. Onnantól Balassagyarmatig időben legalább 60-80 évet visszaugorva már-már életveszélyesnek tűnő kilengésekkel, zötykölődésekkel, bedeszkázott ablakú, ajtajú – valaha szebb napokat látó – vasútállomások látványában „gyönyörködve” utaztunk. A lényeg mégis az, hogy épségben, egészségben megérkeztünk Balassagyarmatra.

A vasúti pálya fölött átívelő felüljáróval kezdődött gyaloglásunk. Másfél kilométert tettünk meg a városban, ennyi embertől megvadult kutyák ugatása mellett. A házakat elhagyva hirtelen csend lett. Egy-egy gazdasági épület volt már csak az út mellett, a virágok, sarjadó erdő látványa megnyugtató volt. Vizenyős területen haladtuk át, sok helyen álltak a fák a vízben. Egy erdőt megkerülve értünk a Nyírjesi I-es tóhoz, melyet még öt követett. Tiszta, rendezett volt a környék, baloldalon az üdülőházak, jobboldalon a tavak. Szombat délelőtt ellenére egy-egy horgászon kívül alig láttunk embert. A VI-os tónál szétágazott az út, a tó baloldalán haladó S jelzés érintette a Segítő Szűz forrást és kegyhelyet. Ezt követően a Nyírjes-patak hídján átkelve, majd annak vadregényes völgyében haladva értünk a Nyírjesi Füvészkert és Vadasparkhoz.

Itt egy nagyon kellemetlen meglepetés ért bennünket. Mikor a jegyet meg akartam venni, kiderült, hogy azt 1.200 Ft-ról 2.200 Ft-ra emelték. De Facebook-on - ahol elérhetőek – még csütörtökön is az előbbi ár volt (ezt több hozzászóló is megerősítette a FB-on), annak ellenére, hogy azt már március elsején felemelték. Szegény alkalmazottak telefonon próbálták elérni a főnököt, mikor ez sikerült, ő adott nagy kegyesen 15 %-os kedvezményt. De addigra már kellően felpaprikázódott a társaság, így végül azt elutasítva kihagytuk ezt a programot és továbbindultunk. 200 méterrel később kerestünk egy alkalmas helyet, ahol ehetünk és megpihenhetünk kicsit.

A Vadaspark kerítése mellett haladtunk tovább, melyen 5 db. - a Csesztvei Hagyományőrző és Kulturális Egyesület által készített - szemet gyönyörködtető mesetáblát láthattuk. Tavasziasodó erdőben továbbhaladva azt a kevés megszerzett magasságot is leadtuk, mire Ipolyszögre beértünk. Javarészt lombhullató erdőben haladtunk, de egyszer baloldalon egy egészséges nyírfaerdő is volt. Mivel a Füvészkert kimaradt, a lehetséges első vonatot is elértük, amellyel Balassagyarmatra visszajutottunk. Túránk során 11 km-t tettünk meg kb. 100 m szintkülönbséggel.

Itt mindenkinek több választási lehetősége nyílt további programokra, vagy pedig a hazautazásra. Többen ezt választották, de még többen voltak azok, akik még elbóklásztak a városban a legközelebb 2 óra múlva induló vonatindulásig. Olgi a Palócmúzeumot és a belvárost nézte meg kutyafuttában, 17-en pedig először az értékes Pannónia motormúzeumot jártuk végig, majd egy cukrászdában nassoltunk. Ezután már indulnunk is kellett a vasútállomásra. Visszafelé Aszódig egy kicsit korszerűbb vagonban utaztunk, így kellemesebbé is vált utunk.