Mátrahát

Mátramindszent –Szuha - Mátraalmás

Címkék

Erősen visszafogott létszámmal Mátraháton túráztunk 07.04-én. A hosszabb távot választók tulajdonképpen egy nyolcast tettek meg Mátramindszentről indulva, a rövidebb távosok pedig fél nyolcat. Kellemesen meleg időt fogtunk ki. Nagyon segített közérzetünknek, hogy az út döntő részben (ez mindkét túrára vonatkozik) erdőben haladt. Gödöllői, 7 órai gyülekezés után négy kocsival ¼ 9-re értünk Mátramindszentre, a Tájházhoz. Egy helyről indultunk, de ellenkező irányban. A rövidtúrások 5 fővel északi irányban hagyták el a falut, majd ott irányt váltva előbb a Kikerics-hegyre, majd a „Hangya-hegyre” értek fel. Szuha szélső házainál fordultak a mindszenti útra. 7 km-t megtéve 156 m szintkülönbséggel értek vissza az indulási pontunkhoz.

A mi csapatunk 12 fős volt és a Béke úton hagytuk el Mátramindszentet. A falu szélén egy szépen kialakított pihenőpark volt kis tavacskával. Sajnos alig volt benne víz, mint ahogy az azt táplálni hivatott Mindszent-patakban sem. Szuhánál kezdődött a nyolcas alsó fele. Előbb a Gombás-rétre értünk, ahol most gombák helyett kecskék legelésztek (lehet, hogy ők ették meg a gombákat). Enyhe, de folyamatos emelkedőn – elvileg piros jelzésen – értünk egy kereszteződéshez, ahonnan fel lehetett jutni a Csomoszvárba. A várból – ha volt is valamikor – már semmi se látszik, de a kilátás róla három irányba is nagyon jó. Déli irányba látszott a galyatetői kilátó, és a mögötte lévő adótorony, északra pedig Nemtit, a Mátrahát további hegyei és a Karancs-Medves is. A „várból” lejőve Mátraalmásig (arrafelé már jók voltak a jelzések) még emelkedett az út, aztán már – a Kikerics-hegyet leszámítva – már lazíthattunk lefelé végig jelzetlen úton. A Galya-patak rozoga hídján át kellett kelnünk, meg még utána párszor. A kevés víznek „köszönhetően” ez nem jelentett gondot, csak le kellett ereszkedni a jobbára üres mederbe, aztán a túlfelén kikapaszkodni belőle. Szuha után mi is voltunk a Kikerics-hegyen (a „Hangya-hegyet” nem vettük észre), átmentünk a jónevű Hegyfarkon, láttuk az Öntöttvas-keresztet, majd leereszkedtünk a faluba, és visszaértünk a kocsikhoz. A megtett távunk: 14,4 km, 453 m szint.

A (H.J.) monogrammal ellátott képeket Horváth Jani készítette.

 

Mátranovák - Ivád

Címkék

Május 6-án busszal Mátranovákra indultunk, ami Mátraháton található, a célállomás -- Ivád – viszont már a Heves-Borsodi-dombságban. Szép idő ígérkezett, 35 en vettünk részt a túrán.

A busz Isaszegről indult, 9 óra körül már Mátranovákra értünk. A falut elhagyva, különleges táj tárult elénk. A Fehér-szék elnevezésű riolittufa képződményt csodálhattuk meg. Bár a holdon még nem jártunk, de első pillantásra ott képzelhettük magunkat. Kis pihenő után a rövid túrán résztvevőktől elbúcsúztunk, ők innen visszasétáltak  a buszhoz. Túratávjuk 6,5 km volt, 187 m szintkülönbséggel.

Néhány kilométer után leereszkedtünk az Ivádi-patak völgyébe. Ott először a Kis-lyukas-kőbe botlottunk, majd egy kanyar után távolban a Nagy-Lyukas-kő nevű hegyet láthattuk. A fáradtabbak a hegy lábánál pihenőt, ebédidőt tartottak.

Rövid hezitálás után úgy döntöttünk, hogy kapaszkodjunk fel a meredek hegyoldalon. Faágakról-faágakra kapaszkodva jutottunk a Nagy-Lyukas-kő tetőre. Azt hiszem a látvány kárpótolta a nehéznek bizonyult terepet. Csodálatos volt fentről látni az alattunk levő Szent-völgyet, távolabb a Mátra hegyvonulatát, a túlsó oldalon pedig a Heves-Borsodi-dombságot.

Leereszkedve a Kis-Lyukas-kő mellett haladtunk el.  Érdekes homokkő képződmény volt, csipkézett széllel. A piros jelzésen a patak mellett Ivádra értünk. Ivád szélén buszra szálltunk és az előre megjelölt időpontban, élményekkel gazdagon hazaérkeztünk. A túratáv 12,7 km volt, 286 m szintkülönbséggel.

A beszámolót U. Zsuzsa írta, a képeket N. Béla készítette.