Három túratársunknak annak idején kimaradt a Katalinpuszta-Ősagárd szakasz. Kedden elindultunk bepótolni a mulasztást. Ők hárman, és mi ketten (Anci és én), akik „csak” a túra kedvéért mentünk. 14,5 km-t gyalogoltunk 710/600 m szintkülönbséggel.

    Katalinpusztán, a kocsmával szemben leparkoltunk, Babi, Gabi és Kati beugrottak a műintézménybe bélyegezni. Ez pár perc alatt megtörtént, aztán indultunk is meglehetősen felhős időben. Az első mellékutcán hagytuk el a falut. Rövid bemelegítő után elég alaposan emelkedni kezdett az út. Egy védett természeti területet megkerülve már majdnem szintben folytattuk az utat. A Bik-kút melletti pihenőben megreggeliztünk. A kútban sajnos alig volt víz, csak a békák - és egy bedobott fán egyensúlyozó szalamandra – élvezhette azt.

    A reggeli után az út két kilométeren át alig emelkedett, a következő két kilométeren aztán behozta a lemaradást. Így értünk fel a Naszály 647 méteres csúcsára. Rögtön felmásztunk a geodéziai toronyba. Általában nem örülök, ha fákat vágnak ki, de mégis nagyon sokat segít a kilátásban, hogy a torony melletti fákat likvidálták. Már sokkal barátságosabb volt az idő, messzi beláttunk a környező hegyekbe. Elkezdtük az ereszkedést, és hamarosan egy kis mészkőplató virágait - no meg a nagyszerű kilátást – élvezhettük. Meredek ösvényen kitérőt tettünk a Násznép-barlanghoz. A belső járatokat is végigjártuk, ahol megkezdődött a cseppkövesedés. Továbbindulva hamarosan a Kopasz-tetőn jártunk, ahonnan ismét szép volt a kilátás. Innen az út erőteljesen lejtett. Kereszteztük a Pest Megyei Piros jelzést. Még egyszer emelkedett kissé az út, melynek végén a Farkas-bérci-pihenőhöz értünk.

    Ebéd következett. Ekkor már biztosak voltunk abban, hogy a lehetséges buszok közül a korábbit érjük el. Könnyű terepen értünk be Ősagárdra. Még negyven percünk volt busz indulásáig, és 20 perc a kocsma nyitásáig, ahol ismét bélyegezni kellett. Busszal Katalinpusztáig utaztunk, aztán kocsival haza. Annak ellenére, hogy az összes létező sorompót kifogtuk, négy órára itthon voltunk.