Az Országos Kéktúrát járva már jártunk a közelben, de a kék nem vezet fel Pes-kőre. Mikor tavaly olvastam egy cikket róla, rögtön eldöntöttem, hogy ezt nekünk látnunk kell. A túrán 35-en voltunk, a 12,5 km-es utat 244/298 m szintkülönbséggel tettük meg. Volt egy rövidebb változat is, ami szintén érintette az út leglátványosabb részét, a Pes-kő szikláit, barlangját.

9 órára értünk ahhoz a ponthoz, ahol az OKT kiér a vértestolnai útra. Első meglepetésünk a fák között virágzó rengeteg sárga őzsaláta volt. Ilyen mennyiségben sehol sem találkoztunk vele. Nagyon kellemes túraidőben értünk a Pes-kő sziklákhoz. Előbb a balra vezető útra tértünk, ahol 150 m után hatalmas fehér sziklák közt nagyszerű kilátás nyílt az alattunk lévő Tarjánra, mögötte pedig a Gerecse keleti felére. Mikor itt kigyönyörködtük magunkat, az elágazás után jobbra vezető útra tértünk. Itt se jutott kevesebb élmény számunkra, hiszen itt volt a Pes-kő- barlang, amely előtt és utána is gyilokjárónak nevezett sziklapad szolgált a bátrabbak kedvére.

Ilyen élmények után továbbmentünk és jelzetlen utakon értük el megint a kék jelzést. Alig mentünk rajta fél kilométert, és ismét jelzetlen, de jól járható utakon haladtunk. Így értünk a Tarjáni-malompatak felduzzasztott tavához. Ezután a patakkal párhuzamosan haladva máris a Bunschu-kútnál voltunk, páran ittunk is vizéből – finom volt. Erdőben, majd erdőszélen haladtunk Vértestolna felé, egy árnyas háromszögellésben meg is ebédeltünk. Ezt követően hamarosan elértük a 4 Tono kilátót. A telex.hu-n – ahol a bevezetőben említett cikket olvastam – az újságíró el is nevezte Haszontalan-kilátónak, mert az ismertető tábláról csak három dolog nem derül ki: „ki és mikor építette, főleg, hogy minek”. És valóban: a három oldalról magas fákkal körülvett kilátóból csak Vértestolna felé esik kilátás, és fentről se több, mint lentről. Ennek ellenére mondtam a többieknek, hogy egy turista csak úgy nem mehet el egy kilátó mellett, hogy legalább presztízsből fel ne másszon rá. A kilátóból leereszkedve megint a Tarjáni-malompatak mellé értünk, amellett haladva értünk be a faluba, és utunk végére.