Szeptember 27 én  4 napos őszi túrára indultunk a Bakony egy kevésbé felkapott, dombokká szelídülő, igen szép részére. Borongós reggelen, a rossz időt magunk után hagyva, 25-en, 6 kocsival, az M7 es Tárnoki pihenőjénél vártuk egymást, és indultunk a Nyugat Bakonyban lévő Gannára. Megérkezésünkkor a szálláshelyünkön  a Bokréta  Vendégházban  hagytuk csomagjainkat, Döbröntére  mentünk és megkezdtük első napi túránkat.

Szeptember 27.

A magasban lévő Szarvaskő vár romjainál eltekintve elénk tárult a Bittva patak partján fekvő két csodás település Döbrönte és Ganna. A rövidebb túra résztvevői a Mánc-hegy után, az Ödön-forrástól egy rövidebb útvonalon visszatértünk a Döbröntén álló kocsikhoz, ahol a parkolóban bevártuk a hosszabb úton résztvevő túratársainkat. A túratáv 8,3 km volt, 161  m  szintkülönbséggel.

A hosszabb táv résztvevői (12 fő) az Ödön-forrás után nyugatnak, majd dél felé fordultak Magyarpolány irányába.  Utunk legmagasabb pontja után a Z+ jelzésen haladva (a Nyúl-hegyen át) jutottunk Döbrente közelébe, és a már ismert Z jelzésen értünk a kocsikhoz. Ez a táv 12, 9 km hosszú volt 239 m szintkülönbséggel. A szálláshelyünkön, ami egy minden igényt kielégítő apartmanház volt, ki-ki elfoglalta a szobáját. Bár a szálláshelyünk  nem volt étkeztetésre berendezkedve, de vendéglátónk vállalta, hogy félpanziós ellátást biztosít számunkra, így elfogyaszthattuk jólesően a vacsorát, ami gulyásleves és pogácsa volt. Vacsora utáni beszélgetés, társasozás után pihenés következett.

Szeptember 28.

Borús, esős időre ébredtünk, ezért az aznapi túrát megcseréltük a következő napi programmal. Reggeli után így a 13 km re levő Pápára indultunk, ahol betekintést nyerhettünk a pápai Esterházy-kastély egykori lakóinak életébe. Majd a hazánkban egyedülálló Kékfestő múzeumot néztük meg, közben végigsétáltunk Pápa belvárosán. Délután a Gannán levő templom és mauzóleum látogatói voltunk. Igen kielégítő előadást, idegenvezetést hallhattunk az Esterházyak temetkezési helyéről, amit a helyi polgármester osztott meg velünk. Többek között a néhány éve elhunyt írónk, Esterházy Péter hamvai is itt nyugszanak ebben a neo-klasszicista stílusban épült templom mauzóleumában. A templom és a mauzóleum tárlatvezetési díját (25 eFt) az ITK állta. Hazatérve a vacsora következett, ami slambuc volt káposztasalátával. A vacsorát beszélgetés, borozgatás, társasozás követett kifáradásig.

Szeptember 29.

Vasárnap reggeli után  Farkasgyepűre indultunk. Az őszi időjárás előcsalogatta a különböző ehető, és látványban mutatós gombákat. A rövidített túrán résztvevők az odafelé vezető útját a Köves-patak kanyargó medre többször keresztezte, melyen át kellett kelnünk. A Csurgó-kútnál gyönyörködhettünk az apró, de hangulatos vízesésben, ahol különböző fajtájú páfrányok tették még szebbé a környéket. E látványok után Farkasgyepűre tértünk vissza. A mi megtett utunk 9.4 km volt, 146 m szintkülönbséggel.

A hosszabb távon haladók (10 fő) először a Csurgó-forrást és annak vízesését keresték fel, majd rövid pihenő után a Köves-patak átkelései jelentettek izgalmat. Később a Polányi-Mánc-hegy oldalában kapaszkodtunk fel, és értünk fel a már ismert Ödön-forrás melletti pihenőhöz. Ebédidő után változatos terepen előbb ismét a Köves patakon, később a Bittva-patakon kellett jó párszor átkelnünk. Az utolsó átkelés volt a legnehezebb, el is töltöttünk vele annyi időt, hogy ne érjük el a tervezett buszt Farkasgyepű irányába. Sebaj, a napsütésben jól elvoltunk Bakonyjákó szép közterén. Utunk16,2 km volt, 259/358 m szinttel.

Vacsoránk székelykáposzta volt, amit jóízűen elfogyasztottunk. Vacsora után mindenki megtalálta a számára megfelelő beszélgetést, játékot. Akit  vonzott a csocsó, abban is kipróbálhatta magát. Előkerült H. Jani gitárja is, jó hangulatban telt az este.

Szeptember 30.

Utolsó napon összecsomagoltunk, majd a reggeli után elhagytuk szállásunkat. A kapun kikísérve vendéglátónk felszeletelt almával vett tőlünk búcsút. Németbányára utaztunk, a parkolóban különváltunk, elköszöntek egymástól a hosszú és rövid túrások. A rövidített útvonalon utunk a Hajszabarnai Pénz-lik mellett haladt, ami egy lezárt barlang, számos védett denevér faj szálláshelye. A piros kereszt jelzésen visszatértünk Németbányára.  A túratáv 8,5 km, 170 m szintkülönbség. A rövid túrán résztvevők ezzel befejezték a túrát, és hazafelé indultak.

A hosszabb távra már csak hatan maradtunk. Németbányát egy jó kis emelkedővel déli irányban hagytuk el. Az emelkedő túlsó oldalán napsütésben csillogott a Pisztángos tó. Félig megkerültük a tavat, aztán emelkedők, lejtők következtek, majd részben a Savanyú-árokban haladva értünk a Szénpajta-pihenőhelyhez. Innen előbb Csehbánya felé gyalogoltunk, majd a K+ jelzésen az OKT-t értük el. Itt a volt Pénzesgyőr – Királykapu – Franciavágás kisvasút útvonalán haladtunk majd 3 km-t, és értünk megint Szénpajta-pihenőhöz. Ezután már javarészt ereszkedve értünk vissza a kocsikhoz. Távunk adatai: 13,5 km, 267 m szint.

Élményekben gazdag napokban volt részünk, és az idő is kedvezett nekünk. A beszámolót – a hosszabb túrák kivételével – U. Zsuzsa írta, a maradékot és a képeket N. Béla írta, ill. készítette.