04.11-én, szombaton örvendetesen szép számban – 36-an – jelentünk meg a mátrai túrán. Három különleges geológia látnivaló felkeresése volt a cél. Vonattal utaztunk Kisterenyére – szokás szerint némi bonyodalommal. Pécelen és Isaszegen a mi vonatunk nem szerepelt az utas tájékoztató táblán, A hangosbemondó semmit se közölt róla.  Épp elindultunk hazafelé, hogy kocsival átmenjünk Gödöllőre mikor egyszer csak megjelent a vonatunk. A Hatvanból közlekedő „kis piros” pedig csak egy kocsival indult. Mi magunk is betöltöttük volna, de még volt két kisebb túracsoport, meg a helyiek. Egyszóval mozdulni nem lehetett benne. A lényeg persze az, hogy megérkeztünk Kisterenyére.

A Gyürky-Solymossy-kastély parkján át indultunk, aztán a Tájház előtt mentünk el, majd a Kazár-patak mellett folytattuk utunkat. Mikor a Rót-hegy alá értünk, egy fakultatív kitérő várta a kalandot szerető – és bíró – túratársakat. A Kőbaba nevezetű különleges formájú homokkő sziklához másztunk fel. Izgalmas út volt, a kilátás is szép róla. Aztán szinte sík úton továbbmentünk a Majkász-völgyi riolittufához. Ez, és a következő Gyulaaknai riolittufa a kazári, és a mátranováki Fehérszék hatalmas képződmények kistestvére. A ragyogó napsütésben különlegesen szépen vakítottak a fehér sziklák. Ezután szétvált a rövidebb és a hosszabb túrázok útvonala. A rövidtúrázók egy szélesebb, majd egy erdei úton haladva (közben egy dombhátra is felkapaszkodva) értek a Maconkai-víztározó mellett lévő buszmegállóhoz. Ők Nagybátony vasútállomáshoz buszoztak, majd ugyanavval a vonattal indultak hazafelé, amivel mi is utaztunk.

Mi, a hosszabb túrát választók a gyulaaknai volt szénbánya osztályozója mellett mentünk el, majd hamarosan Rákóczibányába értünk. A falu túlsó végénél kezdett egy út emelkedni előbb a temető felé, majd tovább egy ismeretlen nevű hegyre. Az emelkedőről előbb Rákóczibányára, majd a Mátra főgerincére, végül a Cserhátra nyílt nagyszerű kilátásunk. A hegy tetején megálltunk ebédelni, és kicsit húzni az időt, hogy ne érjünk túl hamar a Kisterenye-Bányatelep vonatállomásra. Jól taktikáztunk, mert csak pár percet kellett várakoznunk a vonatunkra. Most visszafelé már két kocsis volt a szerelvény, kényelmesen utaztunk benne. A két túra adatai: rövidebb 8,5 km, 168/155 m szintkülönbség (a túra 2. fele a térképen kék szaggatott vonallal jelölve), a hosszabb 11 km, 243 m.

A képeket H. Jani (H.J.) és N. Béla készítette.