Fejérkőtől Tündérvölgyig I. rész
Minthogy befejeztük a Dél-Dunántúli Kéktúrát, a kéktúrázó csapat egyben tartására (is) elkezdtük a Fejérkőtől Tündérvölgyig elnevezésű túramozgalom (fenntartója a Szent Kristóf Természetjáró Egyesület) teljesítését. Számunkra ismeretlen, de szép tájakon, a Külső-Somogyban tettünk háromnapos túrát tizenketten.
10.14. péntek
Vonattal utaztunk Gödöllőről, Isaszegről, Pestről Siófokra, majd onnan vonatpótló busszal Balatonföldvárra. Mivel két óránk volt a továbbinduló busz indulásáig, lementünk a kikötőbe, majd továbbsétáltunk a vasútállomás melletti parkba, ahol láttuk többek között a Szent Kereszt neoromán templomot. Szálláshelyünkön letettük csomagjainkat, majd busszal Kerekibe utaztunk, ahonnan túránk indult. Háromnegyed tizenkettő után érkeztünk oda.
A buszról leszállva Amáliapusztán keresztül értünk be az erdőbe. A várhoz vezető úton eleinte majdnem szintben haladtunk, de aztán egy 85 méteres szintet kellett legyőznünk elég rövid távon. A Kereki (Fejérkő)-várnál pihenő és ismeretterjesztő táblák voltak. Végigjártuk a XIV. században épült vár megmaradó részeit, viszont az ismertető táblán található kőbe vésett arcot nem találtuk. A vár után még egy darabig emelkedett az út, majd elkezdtünk ereszkedni Pusztaszemes felé. A falu után lefelé menet elértük a Jaba-patak völgyét. Sokáig ebben haladtunk. Idegeinket felborzolta egy szállítmány szemetet lerakó kistraktor. Bálványos előtt még egy emelkedő volt. Jó tempóban mentünk, így elértük a kiszemelt buszt. 12 km-t gyalogoltunk. Este elmentünk vacsorázni.
10.15. szombat
A fél kilences busszal Bálványosra utaztunk, ahol előző nap abbahagytuk a túrát. A falut a Z jelzésen elhagyva szép hétvégi házak, legelők között haladtunk, de egy levendula-ültetvény után sajnos az út kikanyarodott az országútra. Ezen majdnem két kilométert mentünk a Gyugy-tetőig. Itt jobbra kanyarodtunk és egy vadátjárón az autópálya fölött is áthaladtunk. Az Ágasvári-pihenő után egy látványos le, s föl menet következett immár a S+ jelzésen. Ezt követően az út egészen Szántódpusztáig lejtett, miközben egyre nagyobb szeletét láthattuk a Balatonnak. Szántódpuszta már zárva volt, így csak a kerítésen leskelődtünk be. Megebédeltünk, amelynek a végén esni kezdett az eső. Felvettük esőkabátjainkat és folytattuk utunkat. Szántód után visszaértünk Balatonföldvárra, majd Szemes felé folytattuk utunkat. Hazafelé a magaspartra kapaszkodtunk fel és a Kelta sétányon keresztül értünk vissza Földvár központjába. Este megint elmentünk vacsorázni. Aki mindenhol volt, az 20,5 km-t gyalogolt.
10.16. vasárnap
Összepakoltunk, majd szállásunkat elhagyva folytattuk gyaloglásunkat. Karikavölgyön keresztül értünk az erdőbe, ahol toronyiránt értük el a gerincutat, és az állítólagos S háromszög jelzést. Az adótorony után irányt váltva elértük a P rom jelzést. Ezen már jók voltak a jelzések, ismeretterjesztő táblák, padok is voltak az út mentén. Gönnye-tető után elkezdtünk ereszkedni a völgyhíd felé. Leérve Kőröshegyre gyalogoltunk be. Sajnos itt is tanúi voltunk, ahogy egy ember talicskával a patak mellé hordta a szemetet. A református és a katolikus templom után betértünk egy sörözőbe, mert a busz indulásáig még sok időnk volt. Szántódra a bicikliúton jutottunk be. A keresztnél lévő buszmegállóban egy órával a busz indulása előtt már ott voltunk, ezért úgy döntöttünk, hogy visszagyalogolunk Földvárra. Így is történt, ott szállunk fel a Siófokra igyekvő buszra, eddig 13 km-t megtéve. Siófokon is volt több mint egy óránk vonatunk indulásáig, ezért elsétáltunk a parkba, és a kikötőbe.
- A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges