Szeptember 29-én szép őszi  reggelen, 7 autóval 27 en indultunk a négynapos Bükki túrára. A 21-es út Mátravidéki erőmű leágazásánál találkoztunk, majd közösen Mályinkára mentünk, ahonnan az első napi túránk indult.

Szept. 29.

A Csondró-patak mentén haladtunk, kidőlt fák akadályozták utunkat. Az Ámor-forrás, Hollókő-lápa után a Mária forrásnál megtöltöttük üvegünket, pihentünk. Később jó darabon a Baróc-patak mellett gyalogoltunk. A Vár völgyből hosszú séta után a Begyeleg-kilátóhoz kapaszkodtunk fel, ahonnan – bár le volt zárva – szép panoráma tárult elénk. Egy ideig együtt mentünk a rövid túrasokkal, majd szétválva ők visszatértek Mályinkára.

A túra befejeztével Bánhorvátiba autóztunk, a Bánvölgye-vendégházban elfoglaltuk szállásunkat, ami egy lankás rét közepén volt, gyönyörű tájjal, legelésző lovakkal, távolabb körbevéve hegyekkel. A vendéglátók kedvesen fogadtak, családias hangulat alakult ki. A vacsorát (vegyes sült tálat), mindenki örömmel fogyasztotta. Vacsora után beszélgetés, társasozás, majd jó pihenés következett.

Szept.30.

A reggeli után útra keltünk. A tervezett második és harmadik napi túránkat meg kellett cserélni, mert a reggeli indulás után szembesültünk Mályinka határában, hogy a Diósgyőr Rally miatt az utat lezárták. Ezért visszafordultunk, és Tardonára utaztunk. A Szállás-völgyből indultunk, majd a piros háromszög jelzésen egy pazar kilátóhelyre jutottunk, és gyönyörködtünk a panorámában. Továbbindulva átkeltünk a Tardona-patakon, majd a Buzgó-kőnél csodálatos helyen fogyasztottuk el az ebédünket. A visszafelé vezető út elég csalános szakaszon haladt, a rövidnadrágosok lába sokáig sajgott a csaláncsípések miatt –szederinda is volt bőven. Este a szálláson finom vacsora várt, sült kacsacomb párolt káposztával, burgonyával. Késő estig társasozunk, beszélgettünk.

Okt.01.

A reggeli után Miskolcra, a Csanyik -völgybe utaztunk nagy kitérővel, mivel a többnapos rally miatt a lillafüredi út délelőtt még zárva volt. A Csanyik-völgyből kiérve, a Király-kútnál haladtunk el, majd barlangok sorozata kezdődött. Elsőként a háromszög alakú bejáratú Kecske-lyukat kerestük fel, ami denevérek búvóhelye, de a sötétség ellenére bemerészkedtünk mi is egy kicsit. Ezután a Büdös-pest barlang volt látható. Kevesen felmerészkedtek az igen meredek oldalon, hogy közelebbről láthassák, de a neve alapján többeknek nem volt csábító. A következő barlang az Udvar-kő-barlang, amit Dante poklának is neveznek. Ez egy mélyben elhelyezkedő víznyelő barlang volt. A Csókás-réten megebédeltünk, majd elindultunk visszafelé. A Lencsés- nyergen végig haladva, a Szeleta-barlanghoz értünk, ami Magyarország legjelentősebb őskori barlangi lelőhelye. Innen a magasból kitekintve, a Lillafüredi Palotaszállót is lehetett látni, szép környezetével együtt. Megpihentünk kicsit, majd visszatértünk a Csanyik-völgybe, ahol már vártak az autók sofőrjei a hazautazáshoz. A vacsora idejére mindenki megérkezett, a finom babgulyás és rétes gyorsan elfogyott az asztalról.

Okt.02.

Az utolsó túranapunkon összepakoltunk, majd reggeli után Hangonyba mentünk. A túratársaság kicsit átrendeződött, alkalmazkodva a kocsik sofőrjeihez, így az eddigieknél is többen a rövid túrán vettek részt. Az előző napokkal ellentétben – amikor mindig egy helyről indult a két útvonal -, most a rövidebb túra a Hangonyi-tótól rajtolt. Ez egy csodás tájban elhelyezkedő horgásztó, ami közelről már kevésbé volt szépnek mondható. Zöld algával borított, nehezen elképzelhető a halak élete az algaréteg alatt. A tavat megkerültük a Vermes-völgyön át. Volt egy igen nagy emelkedő is, homokkő lépcsőzettel az út végén. Utunk során sokféle gombával találkoztunk itt, csakúgy mint az egész bükki túra alatt. A tóhoz visszatérve a bükki túránk befejeződött.

A hosszabb túra Hangonyból indult, kb. 5 km-en át alig emelkedett, aztán bepótolta az összes lemaradását. A Mihály-völgyi nyeregnél értük el a szlovák határt. Ezután az Északi Zöldön haladva hosszan hullámvasutaztunk az Őz-nyereg, Birinyivár, Pogányvár (és pár névtelen csúcs) érintésével. Pogányvár egy nagyon látványos homokkő-fal. A gerincről leereszkedve majdnem a faluig szép zöld mezőkön haladtunk.

A rövidebb és hosszabb út hossza és szintje a következőképpen alakult:

1. nap: 9,5 km, 348 m és 12,7 km, 514 m

2. nap: 9,8 km, 350 m és 14,4 km, 586 m

3. nap: 11,2 km, 391 m és 15,8 km, 517 m

4. nap: 9,3 km, 262 m és 14 km, 502 m.



Élményekben gazdag négy napot nyugtázhatunk.

Szöveg: U. Zsuzsa és N. Béla, kép: N. Béla