Ebben az évben új túramozgalom teljesítésébe kezdtünk, ez pedig a Balaton-felvidéki kéktúra. Ennek egy részét egy háromnapos utunkon 2010-ben már bejártuk. Most nyolcan voltunk, négy nap alatt 60 km-t tettünk meg 1700 m szintkülönbséggel.

04.14. péntek

A túra indulópontjára, Pétfürdőre vonattal és kocsival utaztunk. A reggeli eső kitartott egész nap, meg se izzadtunk a maximum 8 fokos „melegben”. Pétfürdőt elhagyva a táj változatossá vált, mészköves talajon sár se volt. Hegyeknek hívják, de inkább dombokon haladtunk, olyan nevűeken, mint Sukori-, és Mogyorós-hegy. A napi túra legutálatosabb része ott volt, ahol az erdőszéli turistautat kapzsi földtulajdonosok beszántották és bevetették. Itt sárban kellett csúszkálnunk mintegy 2,5 km-t. Királyszentistván után ismét változatos tájon haladtunk szemet gyönyörködtető virágok között. A napi adagunk 14,7 m volt 284/385 m szintkülönbséggel. Litérről Szentkirályszabadjára utaztunk, ahol szálláshelyünket elfoglalva vacsorát hozattunk Balatonalmádiból.

04.15. szombat

Reggeli után busszal visszautaztunk Litérre, oda, ahol előző nap befejeztük a túrát. Hamarosan a falu Közparkjához jutottunk, ami egy elhagyott kőbánya újrahasznosítása szabadtéri színpaddal, kemencével, pihenőpadokkal. Ezután jobbra lenn a Bendola-patak által táplált tavat láttuk. Elkezdett emelkedni az út fel a Nyerges-hegyre, miközben esett az eső is, de már nem olyan intenzitással, mint előző nap. Fenn pihenőt tartottunk. Továbbiakban egy bicikliseknek is kialakított újabb pihenőhöz jutottunk, itt voltak a térkép szerint a Római-villák, bár mi ezt nem láttuk. A Rom-kúti völgy következett, majd a Megye-hegy oldalában jutottunk Almádi közelébe, a Malom-völgybe. Itt a völgyben maradva, de kék jelzést elhagyva Szentkirályszabadja felé indultunk. Kis kitérővel felmásztunk a jó meredek Ember-sziklára, a szép kilátás kedvéért. Begyalogolva szállásunkra ismét vacsora és beszélgetés volt a program. Ezen a napon 13,8 km-t tettünk meg 400/345 m szinttel, miközben a nap második felében már többször a nap is kisütött.

04.16. vasárnap

Szállásunkról indulva az első 4 km alatt szőlők, kisebb erdőszakaszok, gazdasági épületek között inkább kicsit lefelé ereszkedtünk. Ezután következett egy jó kis emelkedő, melynek végén a Felső-hegyi geodéziai toronynál kötöttünk ki. A meglepően jó állapotban lévő, és szokásosan jó nagy fokokkal rendelkező lépcsőn felérve a Balaton teljes keleti része látszott. Tovább Alsóörs felé haladva egy kitérőt tettünk a Csere-hegyi kilátóhoz. A remek kilátáson felül itt egy több épületből álló komplexum is található információs táblákkal, galériával. Következő megállónkat – a Vöröskő-bányát - egy kitérő végén értük el. Az itt bányászott vörös homokkőből épült pl. a Csere-hegyi kilátó is. Alsóörsre beérve pihenőt tartottunk egy kocsmánál. Lovason és részben Paloznakon át, sok-sok szép szőlő, épület - köztük a Pongrácz-kastély – között a Csákány-hegyhez jutottunk. Ennek a tetején van a Csákány-hegyi (korábban Endrődi) kilátó. Aki felkapaszkodott rá, nem csalódhatott a kilátásban. Leereszkedtünk Csopakra, és a Csonkatoronynál buszra szálltunk. Ez volt a négy nap legnehezebbike, 18 km mellett 537/633 m szintkülönbséggel szép tavasz időben. Veszprémi átszállással szállásunkra értünk.

04.17. hétfő

Csopakra buszoztunk, onnan folytattuk gyalogtúránkat. Az Öreg-hegy fennsíkszerű részére 80 m-es emelkedőn lehet feljutni. Itt csodálatos paloták, és felháborító természetrombolás is tetten érhető (turistautak elzárásával, hegybontással, nyitott árkú építési területekkel). Nem kis emelkedővel lehet feljutni a Péter-hegy tetejére. Onnan az út levezet a Koloska-völgybe, aztán megint fel a Tamás-hegyre. Itt áll a Jókai-kilátóra, melyre természetesen felkapaszkodtunk. Alattunk Balatonfüred, mögötte a Tihanyi-félsziget nagyszerű látvány. Füred Ófalun át vezet tovább a kék jelzés. A Papsokai templomromnál pihenőt tartottunk, ezután a túra utolsó szakasza következett a tótvázsonyi aszfaltútig, benne az Evetes-völgy. 13,1 km-t mentünk, 485/399 m szintkülönbséggel döntően napsütésben. Ezután már csak a hazautazás volt hátra.

A képeket Babi (B) és én készítettük.