November 3-án kerek negyedszázan túráztunk a Budai-hegységben. Örvendetes tény, hogy hét vendégünk is volt. Útvonalunk: Hűvösvölgy – Remete-szurdok – Zsíros-hegy - Ördöglyuk-barlang – Solymár. A nap mindent megtett, hogy legyőzze a ködöt, de sajnos ez csak ritkán sikerült neki.

    Isaszegen, Gödöllőn találkoztunk, majd négy autóval fél nyolckor elindultunk Hűvösvölgy felé. Sűrű ködben haladtunk, az M0-ás igénybevételével „hátulról” közelítettük meg Hűvösvölgyet. Ott már várt ránk hat további túratársunk. Először a gyermekvasúthoz mentünk, mert volt akinek hiányzott az ottani pecsét kéktúra-füzetéből – tudniillik ez a túra részben kéktúra is volt.

    A Nagy-rét után Pesthidegkút és Máriaremete „szegénynegyedi” házai között, nagyjából az Ördögárokkal párhuzamosan haladtunk. A kék jelzéssel együtt kitérőt tettünk a máriaremetei kegytemplomhoz. A XIX. század utolsó évében épült neogót stilusú templomot belülről is megnéztük. Hamarosan véget ért az aszfaltkoptatás, erdőbe értünk. És nem is akármilyen erdőbe, hanem az igen látványos Remete-szurdokba, amely az Ördögárok szurdokvölgye. A mederben most nemigen csillogott a víz, a jobb szélén barlangokat rejtő sziklafal a köd miatt csak nagy szemguvadás után volt látható. Mégis igen kellemes sétaút volt. A szurdokból elég meredek úton tudtunk kikapaszkodni.

    A nyíltabb területen már majdnem kisütött a nap, gondoltuk mire megreggelizünk, már nagyszerű kilátásban lesz részünk. Bár húztuk az időt (komótosan reggeliztünk), mégsem lehetett lelátni a településekre. Alig emelkedett már az út a Remete-hegy tetejéig, onnan pedig Zsíros-hegyig csak egy hegymenetünk volt.

    A Muflon Itató nevezetű helyen bélyegeztünk. Nem messze innen többszörös útkereszteződésből jobbra indulva találjuk meg a Zsíros-hegyi turistaház romjait. Nekem kellemes emlékeket idézett fel a ház. Majd’ negyven éve egy téli túrán itt aludtunk vagy húszan. Az ajtót nem lehetett becsukni, az egyszem mosdóból jégfüggöny omlott alá. Mégis jól éreztük magunkat – talán mert fiatalok voltunk, és ilyen „apróságokon” nem fanyalogtunk.

    A K háromszög jelzésen felkapaszkodtunk a Zsíros-hegyre, onnan pedig egy rövid lejtő-emelkedő kombón át Alsó-Zsíros-hegyre. Nagyon szép látvány volt, ahogy az utóbbi csúcs egyszerűen eltűnt a ködben. Jelzetlen, de elég jól kijárt - helyenként meredek - úton értünk a lezárt Ördöglyuk-barlanghoz. Ezt követően két nagy fa is rádőlt az útra, és a korlátot is összetörve képzett akadályt. Ennek leküzdése megmosolyogtató feladat volt. A zöld jelzést elérve már azon haladtunk Solymárig, azon belül is a Templom térig. 15 kilométert tettünk meg idáig.

    A Templom tér látnivalói a katolikus templomon kívül a Hagyomány elnevezésű szoborcsoport, a Kitelepítési emlékmű, a világháborús emlékművek. Időben érkeztünk, 12 perc múlva indult buszunk, mellyel Hűvösvölgybe, az otthagyott kocsikhoz utaztunk. Nem siettünk, még beszélgettünk a kocsik mellett.